Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

NAGY IMRE: Palástra varrt betűk

líd sugarának veszélyeztetője.

1

7 A dramaturgia nyelvén szólva: Mária halála következtében jött létre a drámai szituáció. Az idézett drámarészlet alapján feltételezhető, hogy Vörösmarty ismerte a palást historikumát. E téren bőséges forrásanyag állt rendelkezésére Balassa Ferenc művétől

1

8 Miller János Péter

1

9 és Kovachich Márton György munkáján,

2

0 valamint Horányi Elek De sacra Corona Hungariae]án

2

1 és Péczeli József A Magyar Koronának rövid históriája című

2

2 dolgozatán át Katona István Dissertatio criticájáig,

2

3 továbbá Decsy Sámuel A Magyar szent Koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak Históriája

2

4 című tanulmányáig. Az is dokumentálható, hogy a palást, illetve köpeny, kacagány mint nyakba akasztva hordott felső öltözék az ifjú Vörösmarty egyik kedvelt motívuma. A' bujdosók keletkezésének időszakában írt epikus és drámai műveiben többször is felbukkan, általában konstruktív funkciót betöltve: mindig valamelyik szereplőhöz kötődik, s gyakran egy ehhez közel álló személy készítette, varrta, illetve hímezte. így létrehozott ikonográfiájával a palástot birtokló személy sorsát idézi, ám egyfajta világegészt is megtestesít, kettős értelemben: a hős világát rajzolja meg, aki mintegy saját beteljesülő sorsát ölti általa magára, s akár a kicsinyítő tükör, a lét egészének szimbolikus képét rejti magában. Ilyen szerepet tölt be Hábor kacagánya a Zalán futásának második énekében: ezt a szerelmes „kis Dalamér, Huszton' fejedelmi leánya, / Varrta ki gondosan", aranyszálakkal szegte be szélén, harci jelenetekkel hímezte tele, de, szemérmes utalással, bal sarkán „egy kis hű kéz" virágot nyújt fel a hősnek, ám az tovanyargal

2

5 (ez az 17 Kont Rózsa iránti szerelme fontos motivációs tényező, a hős habozását is indokolhatja részben. Ezt mondja a neki szemrehányást tevő Laczfinak: „Imént, / Kiknél reméltem pártot és hatalmat, / Nem ösmertek rám, 's elfordultanak. / 'S ez óra adta vissza hölgyemet." A' bujdosók, 252. 18 Balassa Ferenc: Casulae S. Stephani regis Hungáriáé vera imago et expositio. Viennae, 1754. 19 Miller János Péter: De Corona Hung. Apostolica Disquisitio historica. Ulmae, é.n. 20 Kovachich Márton György: Solennia Inauguralia Seren. ac. Potentiss. Principum utriusque sexus, qui ex Stirpe Habspurgo-Austriaca sacra Corona in Reges Hungarorum Reginasque redimiti sunt, industria Synchronorum Scriptorum adumbrata; nunc ordine chronologico collecta dispositaque. Pestini, 1790. 21 Horányi Elek: De sacra Corona Hungáriáé, ac de Regibus eadem redimitis Commentarius... Pestini, 1790. 22 Pétzeli József: A Magyar Koronának röviá históriája. Toldalékkal. Komárom, 1790. 23 Katona István: Dissertatio critica in Commentarium Alexii Horányi de Sacra Hung. Corona (simulque de mendis Veszprimianis et Pétzelianis de eadem Corona). Budae, 1790.; az említett munkákon kívül számításba lehet venni még: Koller József: De sacra Regni Ungariae corona commentarius. Quinque-Ecclaesiis, 1801. 24 Decsy Sámuel: A Magyar szent Koronának és ahoz tartozó tárgyaknak Históriája, mellyet sok régi és ájjabb Írásokból kijegyzett [...] sok színeit képekkel. Bécsben, 1792., lásd ehhez: Katona István: A magyar szent Koronáról Doct. Décsy Sámueltől írtt Históriának megrostálása. Buda, 1793. 25 Vörösmarty Mihály Összes művei. Szerk.: Horváth Károly és Tóth Dezső. 4. Nagyobb epikai művek I. S. a. r.: Horváth Károly és Martinkó András. Budapest, 1963. 87-88. 200