Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)
NAGY IMRE: Palástra varrt betűk
észre nem vett virágnyújtás ismétlődik meg Vajdafi Júlia álmában, ott a Korpádiak tragédiáját sejtetve). A Délszigetben Hadadúr „Palástja / Kék vala 's a' kiderült égnek játszotta le színét. / Még csínos vala, nem ragyogó; de ezüsti sugárt kért / A' kis csillagtól 's csillámmal szegte palástját, / 'S rajta kihímzé a' rétet 's a' réti virulmányt". 2 6 A palást felöltésének gesztusa itt alkalmasint azon szellemi háttér összefüggésében értelmezhető, amelynek kontextusában az efféle cselekvést az önmagalét - Manfred Frank által, Hölderlin Urteil und Seyn című gondolati vázlata kapcsán elemzett - rejtélyére adott válaszként foghatjuk fel, a hölderlini „das einige Ursein", egyetlen ősiét mint Verbindung, összetartozás szimbolikus reprezentációban történő megragadásának. 2 7 Ettől eltérően a Duzzogtól csellel megszerzett palást a Csongor és Tündeben, noha a hős általa szintén a világot ölti magára: „Jöttem, vagy csak álmodám, / És alattam, és fölöttem, / Oldalattam, és köröttem / A világot láthatám. / Egy nagy arc volt, végtelen, / Rajta millió szemek", számol be kalandjáról Balgának, azonban itt egy sajátos szerelemfilozófia távlatából a megjelenítés már ironizálja e sorslehetőséget. 2 8 Amennyiben a palást elkészítésének kezdete után éppen nyolcszáz évvel később befejezett drámát az egykori ajándékozó gesztus költői megismétlődésének tekintjük, olyan textusszőttesnek, amelynek ikonográfiájában a szent vértanúk helyére a bujdosók kerülnek, a mennyei Mária helyére pedig a halott királylány, nyilvánvaló, hogy a centrumban álló mandorlának üresen kell maradnia: az égi királynak nincs földi képmása, s ha ebből a nézőpontból szemléljük a művet, az éppen ezt a tátongó űrt tárja elénk. A törvényes uralkodó hiányát. Igencsak helytállóan érzékelte e tényt a Helytartótanács 1833-as felterjesztése, 2 9 amely - mivel ,,a' királyi méltóságot sértő" tendenciát juttat érvényre s a lázadókat vértanúkként ábrázolja - nem javasolta a dráma újabb kiadását és színpadra állítását, s ez a tárgyból fakadó rejtett, ám mégiscsak kicsendülő és kicsendíthető üzenet, ellenkező előjellel, bizonyára serkentő szerepet játszott a Kont-téma reformkori népszerűségében, Czuczortól Garayn és Vachott Sándoron át Petőfiig ívelő spirituális útvonalán. 3 0 A dráma - ilyen értelemben mint palástra varrt betűsor - azáltal teszi dramaturgiai elvévé is az írás aktusát, hogy mindkét cselekményszála külön-kü26 Vörösmarty Mihály összes művei. Szerk.: Horváth Károly és Tóth Dezső. 5. kötet. Nagyobb epikai művek II. S. a. r.: Horváth Károly és Martinkó András. Budapest, 1967. 59. 27 Manfred Frank: A koraromantika filozófiai alapjai. Gond, 17.1998. 40-118., különösen: 47-63., vö., ehhez csatlakoztatható megfigyelésekkel: Manfred Frank: Einführung in die frühromantische Ästhetik. Vorlesungen. Frankfurt am Main, 1989. 137-154. („9. Vorlesung") 28 Vörösmarty Mihály összes munkái. Teljes kiadás. 1-8. kötet. Kiad.: Gyulai Pál. Budapest, 1884-1885. III. 335-336. 29 A'bujdosók, 367. 30 A' bujdosók, 368-370. 201
