Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól

(Gyulai azt írja A vén cigány kapcsán, hogy az azért önmegszólító vers, mert a nemzetéhez többé nem szólhatott a költő.) 4 8 A Nemzeti Színház mint olyan szakrális hely, amely a nemzet egészének van szentelve, igen alkalmas lehetett a nemzethez való szólásra, a nemzet vi­gasztalására. Ráadásul a krími háború kapcsán feléledő esztelen reményke­dés és félelmek jó apropóul szolgálhattak arra, hogy Vörösmarty felemelje a szavát mindenféle háborúval szemben, amely csakis újabb szenvedéseket és végső pusztulást hozhat a nemzetre. 4 9 Csakhogy - ahogyan a vizsgált vers­sel kapcsolatban már megszokhattuk - a színházban bizonyosan nem hang­zott el az Előszó, és egyetlen kortárs emlékezetében sem őrződött meg, hogy Vörösmartyt esetleg felkérték volna bármiféle bevezető írására, illetve jelez­te volna ebbéli szándékát. Az persze politikai felhangja miatt érthető, hogy miért is nem olvasta vagy olvastatta fel a művet a költő, ha valóban a darab bemutatójának prológusául szánta. 5 0 Az áldozat témája egy, a magyar honfoglalás idejében játszódó szerelmi bosszú története, amely valójában csak igen vékony szállal kapcsolódik a nemzet halálának Előszó ban felvázolt képzetköréhez. Ugyanakkor a darab legelején megidéződik valamiféle nemzethalál réme, amelyet az őshazából az új hazába érkező Szabolcs (Előd vezér fia) saját népével hoz összefüggés­be: „Egy napja már, hogy bolygok e 1 vidéken / 'S még emberarczot nem lát­tam; de messze / Csonttal fehérlő tért és halmokat, / Mellyekben egy nép­ségnek sírja van. / Úgy látszik e hon elnyelé lakóit / S a föld alatt adott ne­kik hazát. / Ki mondja meg: harcz pusztitott-e itt, / Vagy a halál megunva börtönét / Dögvészt lehelt a megvénült világra?" 5 1 A darab a továbbiakban nem foglalkozik semmiféle nemzeti problémával, hanem egyszerűen a sze­relem és a bosszú shakespeare-i tragikumú romantikus témáját bontja ki. Ha gondolatkísérletként elfogadjuk, hogy az Előszó e darab (esetleg az 1853­as, de inkább az 1855-ös) bemutatója elé készült, akkor a bevezető soroknak („Midőn ezt írtam tiszta volt az ég" stb.) 5 2 olyan retorikai funkciót tulajdonít­hatunk, amelynek az lenne a szerepe, hogy mentegesse a közönség előtt az adott témát, a hallgatóság figyelmének és jóindulatának megnyerése céljá­ból. Jelen esetben arról kell tájékoztatnia a nézőket, hogy miért éppen ezt 48 „Nemzetéhez többé nem szólhatva, önmagát szólítja meg, ő a vén cigány, a vénülő költő." Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. In: Gyulai Pál válogatott művei. Budapest, Szépirodalmi, 1989. 1127. 49 Komlós Aladár Vén cigány-elemzése igen meggyőzően érvel amellett, hogy nem a krími háború miatt feltámadó reményt osztja Vörösmarty, hanem sokkal inkább azok nézeteit (Vajda János, Szini Károly), akik a háborút magát ítélik el. Komlós Ala­dár: Vén cigány. In: Miért szép? id. kiadás, 377. 50 E téren persze még előkerülhetnek olyan kéziratok (levelek, naplórészletek, vissza­emlékezések), amelyek bizonyíthatják a fenti tételt. 51 VMÖM 10. 334. 52 Csak zárójelben jegyezném meg, hogy némi áthallás lehetséges Vörösmarty kedvenc szerzője, Zrínyi eposzának propozíciója és a bevezető sorok között. 192

Next

/
Thumbnails
Contents