Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

MILBACHER RÓBERT: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól

a szerelmi témát választotta a szerző, holott tisztában van azzal, hogy e téma manapság nem aktuális, illetve a publikumot sokkal fontosabb problémák foglalkoztatják, vagyis egyfajta insinuatioként is értelmezhetők az Előszó első sorai.

5

3 Összefoglalva a fentieket: 1) semmi sem támasztja alá az Előszó születésének waldapfeli elméletét, amely a Három regéhez köti a verset; 2) valószínűleg a keletkezés ideje sem lehet 1850-51 tele, hanem jóval későbbi; 3) a kézirat beírásaira támaszkodó feltételezésem szerint a szöveg valamikor 1853 májusa után születhetett, talán ezt támaszthatja alá az is, ha a háború pusztításának képeit nemcsak a világosi bukással, hanem a krími háborúval hozzuk összefüggésbe; 4) A vén cigánnyal és a Lear királlyal való szövegszerű hasonlóságok miatt valószínűleg 1854 nyara, kora ősze utáni lehet a keletkezés dátuma, hiszen a többek között A vén cigányt Csengeryhez közvetítő Eötvös még nem tud az Előszó létezéséről; 5) elképzelhető - főleg a rímtelen drámai jambusok alkalmazása miatt -, hogy az Előszó az 1855 áprilisában felújított Az áldozat című dráma bemutatójának (fel nem olvasott) prológusaként született. 53 Szabó G. Zoltán - Szörényi László. Kis magyar retorika. Budapest, Tankönyvkiadó, 1988. 37. 193