Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

SZAJBÉLY MIHÁLY: Tájélmény és eposzi invokáció avagy kis útikalauz a Völgység tündér országába és a Sár róna vidékére

A' havazó télnek szele Már a' czimeres Híd nem A Duma szőke vizén Partra tolatnak hajók, Még egyedül járják [kezdi lezárni folyóink' [rengeti annyi utasnak [nem eveznekel [csikorogva körúltök [a' víz esnéretes Arjait, és jegesül a' Tagjait, hol kotsizott [annyi hajósok [haladnak [útját [hegyek ormin hava [Pest 's Buda kénye Oketis a' télnek mord A' jegek és ropogó A' kész révészek, [szerént. [szele rettegeti. [zajjal omolnak alá. [bátran evezve hajón. A

1 mikor esztendőnk nagy üdőnek tágas ölébe Viszsza kerül, s

1 más év kezd leforogni során. O halad! és mi heves zengéssel verseket írunk! Nem tudjuk, miket hoz majd lefolyása nekünk. Ám ha nem is tudjuk, tiszteljük örömmel azomban Eljöttét, nyerjünk ösztöne által erőt. Vizsgálgatva miket tettünk folytával az évnek Roszszúl, vagy melly jót végzeni elmulatánk Induljunk munkára kegyével az Isteni Várnak A

1 jámbor szeretet viszszanozási között. Én pedig óhajtván, hogy ez évet boldogan éljed Más többekkel együtt, 's élj az örömnek ölén Tisztellek, 's köszönöm, hogy Ötsémnek dolgait híven Meg jegyezéd, 's gondod volt kiterülve reám. A vastagon szedett két sor persze nem csupán elvileg kapcsolódhat, hanem bizonyos késleltetéssel valóban kapcsolódik is a megelőző két-két soros egység mindegyikéhez. Ennek köszönhetően alakul ki a pictura-rész alapvetően retardáló szerepe a vers szerkezetének egészében. A költemény hangulata, vagy ha úgy tetszik, retorikája, persze megváltozik azáltal, hogy a táj mely alkotóeleme kerül előre vagy hátra e késleltetéses rendszerben. Az elemek variálása, pontosabban a különböző variációk szembesítése így hatásos eszköz lehet a költő kezében. Az érett Vörösmarty már élt is vele; legismertebb példája ennek a Szózat felütése, illetve zárása: Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az 's majdan sírod is, Melly ápol 's eltakar. A' nagy világon e' kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors' keze: Itt élned, halnod kell. Légy híve rendületlenül Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, 's ha elbukál, Hantjával ez takar. A' nagy világon e' kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors' keze: Itt élned, halnod kell. 142