Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

BORBÉLY SZILÁRD: Horvát István és Vörösmarty Mihály: történeti és irodalmi fikció találkozása

A magunk számára megfogalmazható kérdés inkább így szólhat: vajon segítségére volt-e Horvát István történeti fikciója Vörösmartynak? A vergiliusi modell követése mellett - és talán nagyobb hatással érvényesülő módon - Vörösmarty az ossiani-tassói poétikai mintát választotta epikus munkáiban. A Zalán futása nyilvánvalóan nem tett eleget

4

7 a honfoglalási eposz elvárásainak, hiszen nem Árpád került elbeszélése középpontjába. Az Aesthetikai levelekben ezt Toldy kifogásolja is, amint azt is, hogy a honvesztés motívuma hangulatilag hitelesebben van kidolgozva, mint a honszerzés. Mindennek ellenére Toldy értelmezése a „charakterek" elemzése során Árpádot helyezi vizsgálódásai élére. A Vörösmarty-mű azonban megkerüli az Árpád nevéhez kapcsolódó elvárásokat, és mintegy arra tesz kísérletet, hogy a nagy nemzeti elbeszélés epizód]át írja meg.

4

8 És mintegy az „epizód epizódjai" öntükröző szerkezeti logikája jegyében a töredék metaforikát vetíti rá autentikus olvasói alakzatként. Műve a nagy nemzeti történeti elbeszélés epizódjait mutatja fel. A múlt feltárása, a keresés igénye, az erre irányuló szándék bejelentése a Zalán futása elején ebben az értelemben valóban történetvizsgáló szándékot fogalmaz meg. És ennek jegyében alkalmazza Horvát István is a Zalán futásából vett mottót: Megjön az éj, szomorún feketednek az ormok, az élet Elnyugszik, 's a' fél föld lesz nyoszolyája; de engem Fölver az elmúlt szép tetteknek gondja. (I. ének, 24-26. sor) Az eredetet elbeszélő eposz szakrális funkcióit a Zalán futása valóban nem elégítheti ki, pedig a vergiliusi minta ennek elvárásával lép fel. Az ossiani poétikai modell aktualizálásával Vörösmarty eposza elveszíti a hőst;

4

9 elbeszélését nem a Toldy által is számonkért „charakter" megalkotásán keresztül hozza létre, hanem az időben alámerült nép „régi dicsőségéinek egy, a szinekdoché alakzata jegyében szerveződő elbeszélése segítségével. Azon46 Magam csak erre az előadásra készülve szembesültem - némiképp meglepődve - azzal, hogy a Horvát által kezdeményezett diskurzus mind a mai napig jelen van, és a sumér-szittya-pártus-káld-magyar rokonítás nemcsak nyelvi, paleológiai, kulturális stb. értelmezéseket hív életre, hanem metafizikai dimenziókat is érint, miként az Badiny Jós Ferenc számos könyvében - megdöbbentő következtetések és imaszövegek környezetében - olvasható. (Lásd például: Badiny Jós Ferenc: A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása. Budapest, 1999.) 47 Zalán futásának első kidolgozása. Az eredeti kéziratból bevezetéssel kiadta Kozocsa Sándor. Budapest, 1937. 48 Toldy poétikai tájékozódásának átrendeződésére éppúgy tanulságos adalék, akárcsak a poétikai diskurzus változására, hogy a neolatin poétikák szerint Ovidius műve is szolgálhat eposzi modellként: „Minderre eszköze [ti. Schez Péternek, a Metamorphosis Hungáriáé szerzőjének] az ovidiusi Metamorphoses eposzi koncepciója volt. Ovidius maga is eposznak, »carmen perpetuum«-nak szánta művét és a XVII-XVIII. század irodalomelmélete és költői gyakorlata eposzként is fogadta el." (Szörényi László: Hunok..., 69.) 123