Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - ENYEDI SÁNDOR: Janovics Jenő és a Tragédia

A reá következő évben - március 14-én - űj betanulással hirdeti a beszédes színlap a Tragédiát. A Marseillaise átiratát szerezte: Szabados Károly, rendező E. Kovács Gyula, karnagy: Locsarek. Új Éva mutatkozik be: Medgyaszay Evelin. (Ebben az évben háromszor került színre). 1886-ban egyszer, s 1887-ben szintén egyszer játszották a Tragédiát ismét Jászai Marival. Utána csaknem kilenc évig egyetlenegyszer sem szerepelt a színház műsorán Madách költeménye. Mi volt ennek a szünetelésnek oka, nem tudjuk. Az igazgatóságban nem lehetett a hiba, hiszen 1887-től 1890-ig Bölöny József volt az intendáns, mellette a művezető igazgató az a Ditrói Mór, akinek működését annyi sok nagy nemzeti, irodalmi és művészi gondolat színpadi megvalósulása jelzi. 1890-től 1896-ig szintén Ditrói Mór állott a színház élén, mint önálló vállalkozó igazgató. Tény, hogy csak 1895. december 4-én találkozunk ismét a Tragédiával a színház műsorán, amikor ismét új betanulással és új berendezéssel hirdeti a színház. A rendező Ditrói Mór volt, a főszereplők pedig E. Kovács Gyula, Hunyadi Margit és Szentgyörgyi István. A rabszolgát ezen az előadáson Beregi Oszkár játszotta, a patriarchát pedig Megyery Dezső, aki egy évvel később igazgató lett a kolozsvári színházban. Ezzel a szereposztással Ditrói Mór rendezésében 1895-ben hétszer, 1896-ban pedig háromszor adták Az ember tragédiáját. 1897-ben ötször szerepel a kolozsvári színház műsorán a Tragédia, ismét E. Kovács Gyula rendezésében, és az új Évával, K. Szerémy Gizellával. 1898. december 9-én új rendezést hirdet a színlap. Megyery Dezső, az akkori igazgató, egy fiatal, kezdő színészre, Janovics Jenőre bízza a nagy Tragédia rendezését. Az akkori újságok tudósítása szerint az új színész, aki alig egy évvel azelőtt került a társulathoz, húzódott a feladattól s csak akkor vállalta, amikor E. Kovács Gyula is kérte, hogy vegye át tőle ezt a nagy fáradsággal járó munkát. E. Kovács Gyula ezen az előadáson is megtartotta Ádám szerepét, Évában azonban új színésznő mutatkozott be: Fáy Szeréna. 1899- ben nem szerepelt a játékrenden a Tragédia. 1900- ban ötször, s a reá következő évben kétszer adták. Rendező: Janovics Jenő, Éva: Fáy Szeréna, majd Bajor Lujza (aki később a bécsi Burgszínház tragikája lett), Lucifer Szentgyörgyi István volt. Ádámot új színész játszotta: Tompa Kálmán. Ezeken az előadásokon előbb Bihari Ákos, később Szakács Andor volt a rabszolga, Janovics Jenő a patriarcha és Dezséry Gyula Péter apostol. 1902- ben négyszer adták. Új Ádám volt Szakács Andor és új Éva: Tóvölgyi Margit. 1903- ban és 1904-ben nem találkozunk a Tragédiával a színház műsorán. 1905-ben Janovics Jenő három évi szegedi színigazgatás után visszatért, átvette a régi, majd az újonnan épült színház vezetését. Ettől az időtől ismét élénkül a Tragédia előadásainak irama. 1905-től 1912-ig huszonhétszer játszották, mindannyiszor Janovics rendezésében a következő főszereplőkkel: Ádám: Szakács Andor, Hidvéghy Ernő, Pataki