Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - ENYEDI SÁNDOR: Janovics Jenő és a Tragédia

lanatától vezeti végig az emberiséget a föld kihűlésének koráig és minden népet és nemzetet egyformán érdekelhet Madách filozófiája..." Papilian Victor vezérigazgató úr rövid nyilatkozata Janovics igazáról tanúskodik: „A Nemzeti Színház november 25-én bemutatja Madách alkotását. Nagyra becsülöm ezt a művet, meghajlok Madách nagysága előtt..." Az előkészületek jól haladtak: „A kolozsvári rendezést igen nagy munkának tartom és rendkívüli becsvággyal készülök rá. A műszaki főnökökkel már a legapróbb részletekig megállapodtam a díszletek, kellékek, ruhák dolgában, a teljes színpadi próbák Papilian vezérigazgató úr rendelkezései szerint november 1-én kezdődnek..." - nyilatkozta Janovics és idézte a vezérigazgató urat, aki kijelentette: „Szeretnék olyan előadást teremteni, amely méltó Madách szelleméhez". Két héttel később, 1939. július 9-én a Brassói Lapok újabb fejleményről ad hírt: „A bucuresti Regina Maria Színház is bemutatja Az ember tragédiája" hirdeti címében a lap. Ezúttal Sica Alexandrescu, a kitűnő színész, igazgató rendező a kérdezett. Mutatja a színház következő évadi műsortervét: a Tragédia a Hamlet, a Jedermann és a Cyrano de Bergerac után következne, valamikor 1940 januárjában. - „Három éve készülök a Tragédiára - mondja - de anyagi okokból eddig nem sikerült megvalósítani tervemet. Ezt a remekművet vagy szépen és jól szabad játszani, vagy sehogy! A Tragédiánál nem lehet takarékoskodni. Ez a darab olyan technikai és művészi felkészültséget igényel, hogy azt csak olyan színház játszhatja, ahol a pénz nem számít. - Terveim szerint én is Janovics Jenő doktort kértem fel a rendezésre. Amennyiben ő más irányú elfoglaltsága miatt esetleg nem vállalhatná, úgy Imre Sándorra, Janovics munkatársára bízom ezt a nehéz és felelősségteljes feladatot. [...] Remélem és hiszem, hogy olyan előadásban sikerül majd kihoznunk Az ember tragédiáját, hogy önök, magyarok büszkék lehetnek majd Madáchra, mi románok pedig színészeinkre és színpadi kultúránkra..." Ne keressék az 1939. november 25-re tervezett kolozsvári, vagy az 1940 januárjára tervezett bukaresti előadásról szóló krónikákat. A szép, magasztos terveket elsodorta a történelem. A történelmi tévedéseket több mint fél évszázad múltán sem tették jóvá, maga a megidézett mester, dr. Janovics Jenő is nemsokára bujdosni kényszerül. 1944 bombázásaikor budai pincékben húzta meg magát, és amikor 1945 nyarán visszatérhetett Kolozsvárra és átvehette az egykori színház igazgatását, már csak a Bánk bán előadásának premierjét tudta előkészíteni, meghalt az előadás délelőttjén és Az ember tragédiájának újabb színpadra álmodásával örökre adósunk maradt. De neve Paulay Ede után ott van Hevesi Sándor és dr. Németh Antal társaságában, most már végleg. * * *