Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Kerényi Ferenc: Az erdélyi és a magyarországi hivatásos színjátszás kezdeteinek tipológiai egybevetése

másra Comico-Tragoediája (nótajelzeteivel) a hiányzó magyar barokk opera. A 18. század közepén a három Teleki-unokafivér, Sámuel, József és Ádám egyidejűleg, nyugat-európai peregrinációjuk során a legkorszerűbb színházi kultúrát láthatták Svájc, Németország, Németalföld és Franciaország teátrumaiban, ideértve a polgári dráma olyan alkotásait, mint Georges Lillo A londoni kereskedője (The London Merchant), Lessingtől a Miss Sara Sampson és a Freigeist, Diderot-tól A családatya (Père de Famille). A puritán, protestáns Teleki József gróf gondolkozásában (bár valláserkölcsi indíttatással, de) 1760-ra készen állt a „morális színház" eszmeköre, amely majd a felvilágosodáskor unásig ismételt elvi célkitűzése lesz. 1770 körül fogalmazódott meg az a tudóstársasági tervezet, amely utal gr. Teleki József személyére és a peregrináció tapasztalataira, miszerint „egy Nemzetnek polgári boldogsága nem tsak az ö Törvényeitől és Szabadságától, hanem az értelemnek a' homályból való ki tisztulásától is 's az emberi akaratnak ez által eszközölhető nemesedésétől is függ...".

1 Bessenyei György, akinek drámaírói fellépéséről a magyar felvilágosodás korát hagyományosan számoljuk, maga vallotta a drámafordítói mozgalom kezdeményezőjének gr. Teleki Ádámot, Corneille Cidjénok magyar fordítóját (Kolozsvár 1773): „...e magyar munkát soha ö előtte maga nemébe, magyarság még meg nem haladta, sem hozzá hasonló nem volt: rajta kívül nem is tudunk előtte olly formán öszve foglalt Tragédiát."

2 Ugyanakkor, fonákjáról nézve: Felviczi György életét és munkásságát Varga Imre kutatásai alaposan átvilágították, de semmiféle korabeli forrást nem lelt arról, hogy a színigazgatói engedéllyel, a hagyomány szerint Kolozsvár főterén élt volna; ComicoTragoediájának sem tudunk előadásáról.

3 A tudóstársasági tervezetnek nemhogy megvalósulásáról, de még nyilvános előterjesztéséről sem talált adatot felfedezője, Enyedi Sándor. Teleki C/í/-fordításának 1804 előtti kolozsvári előadását csak feltételezte, de nem bizonyította Ferenczi Zoltán, és ebben a kérdésben Enyedi Sándor műsorbővítő kutatásai, valamint Wellmann Nóra sajtótörténeti vizsgálódásai sem hoztak eredményt.

4 1792 nyarán pedig a Pest-Budán átutazó br. Naláczi József nemcsak egy hivatásos színháztársulat működtetésének anyagi tervét konzultálja meg Kelemen Lászlóval, de (a magyarországi analógiát követve) magyarul is tudó német színészek vagy világot látott fiatal mágnások révén képzelték el a művészeti munka elindítását is, amint arról Soós Mártonnak Aranka Györgyhöz írt egyik, 1792. július 23-i pesti levele szól.

5 Az ellentmondások eléggé kiáltóak. Kivált, ha hozzávesszük az erdélyi arisztokrácia folyamatos magyar nyelvű kulrurálódását és azt a tényt, hogy a katolikus szerzetesrendek Józsefi feloszlatása érintetlenül hagyta, sőt valósággal felértékelte az első színészrajt útjára bocsátó erdélyi iskolai színjátszás kollégiumi központjait. Miért nem Erdélyben indult hát meg a hivatásos magyar színészet? A válaszhoz, úgy vélem, újra mai tárgyi ismereteink patikamérlegére kell tennünk a korszak néhány, szinte elkoptatott alapfogalmát. Mert, például, hogy a nemzeti színjátszás valóban a polgári nemzetté válást segítette elő nálunk és az egész Kelet-Közép-Európában, ezt senki nem vitatja. De milyen volt ez a polgári nemzeteszmény? Három korszaka mindenesetre jól elkülöníthető: a barokk „hungarus"-tudat korszakát a nyelvi azonosságra épülő nemzetfelfogás követte, időlegesen elfödve a mögöttes társadalmi bázis igencsak heterogén voltát, hogy végül a reformkor (elsősorban a Kölcsey és Széchenyi által kifejtett érdekegyesítés jegyében) felmutathassa a nemzet erkölcsi fogalmát, amelynek érvrendszerében és eszköztárában a nyelv célból eszközzé minősült vissza. Színháztörténeti áttekintésben: Felvinczi kísérlete még megelőzi a nyelvi nemzet korszakát színigazgatói engedélyében (kérvényének megfelelően) magyar és latin előadásokra kapott Magyarországra és Erdélyre