Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Tóth Ferenc: Kelemen László Csongrád megyei kötődései

gel a magyar színészet első előadását. Borzasztó nap volt ez az öregre nézve, ki nem mert menni hazulról, otthon ült szótlanul, bezárkózott s még nem is ebédelt családja körében. Szerencsére másnap dolga volt a helytartótanácsnál Budán, lesütött fővel sietett a hídon nehogy valakivel találkozzék, de hasztalan, a sors elől nem lehet elbújni. Laczkovics huszárkapitány rákiált: Megálljon, Kelemen uram, hová siet olyan gyorsan, engedje legalább, hogy üdvözölhessem, oly apa mint ön, ki oly derék gyermeket nevelt a hazának, megérdemli minden igaz magyar üdvözletét. Kelemen Mihály: Nem tudom, mivel érdemlem e gúnyt? Laczkovics: Gúny, micsoda beszéd ez, Kelemen uram. Négylovas fogat állott meg mellettük, Batthyány József, Magyarország prímása hajolt ki a hintóból, köszöntve Kelement, ki még mindig szontyolodva állott Laczkovics mellett. Nyújtsa kezét, Kelemen uram, hadd szorítom meg, mert derék fiút nevelt Lászlóban, szép örömet szerzett apjának. " Ezzel azután helyreállt a családi béke, nagy ebéddel várják haza a kitagadott fiút. Az édesapa felajánlja, hogy szívesen ír verset a színtársulat részére, ha kell, meg is zenésíti. Kelemen Mihály és Török Anna házasságából Kelemen László mellett sok kiemelkedő személyiség származott. Színtársulata egy kicsit családi vállalkozás is volt. Társulatának tagja lett három nővére: Kelemen Magdolna és annak férje, Szilágyi Pál; Kelemen Erzsébet és férje, Láng Ádám János; Kelemen Borbála; édesanyja családjából Török Magdolna, aki Váradi Mihály színésznek lett a felesége; színigazgatónk hitvese, Liptsey Mária. Sok tehetséget adott az országnak a Kelemen-család, volt közöttük 48-as huszárkapitány, alispán, államtitkár, ügyvéd, bíró, polgármester, országgyűlési követ és a későbbiek során is még több neves színész. Kelemen László két fia: László és István a makói katolikus iskola tanítója. A közeli rokonok közül név szerint is megemlítjük nővérének, Borbálának a fiát: Somogyi Károlyt, a MTA levelező tagját, esztergomi kanonokot, a szegedi Somogyi Könyvtár alapítóját. Kelemen Lászlónak göröngyös út jutott osztályrészül. Kudarc, csalódottság, bukás után egyik állomáshelye Makó lett, ahol hat évig orgonista kántorként tevékenykedett. Kellemes hangján nemcsak latin énekek csendültek föl, de saját szövegű, magyaros dallamú egyházi énekek is. Kelemen László javadalmazása évi 175 forint készpénz és fél jobbágyteleknyi föld használata. Ez utóbbit nem adta ki haszonbérletbe, maga gazdálkodott rajta. Makói éveiben kántorunkat a róla szóló irodalom perlekedő, szinte összeférhetetlen személyként tünteti föl. Valóban pereskedett béresével, anyja rokonaival és egyházával, de ezek a perek mélységes igazságérzéséből fakadtak. Gilitze György nevű bérese megszökött, és így három marhájának teleltetését nem volt aki ellássa. Édesapja makói távozásakor a Török-családnak odaadta ideiglenes használatra a város alatti szőlőföldjét. A násza, Török Mihály 1786-ban meghalt, ezután az árvák: Mátyás és András vették kezelésbe, több mint fél évszázadig háborítatlanul művelték a kis szőlőföldet. Kelemen László tanúkkal bizonyította, hogy ez ősi Kelemen birtok. A törvény neki is ítélte. Lugosi Döme a per megnyerését pirruszi győzelemnek vélte: „Kelemen Lászlót a nagybefolyású perbeli ellenfél, az egyébként atyafiságos Törökcsalád nem nézte jó szemmel", és tulajdonképpen ezért távozott volna Makóról a közeli Csanádpalotára. Ekkorra a Török-család társadalmi súlya és befolyása szertefoszlott, a régi vagyon is odalett; Török András és Török Mátyás is mindössze háromnegyed jobbágytelken gazdálkodott. Makóról megélhetési gondok miatt költözött el. Csanád vármegye nemesi közgyűlésének 1812. január 31-i jegyzőkönyvében az áll, hogy Kelemen László római katolikus kántor arra kéri kötelezni a makói katolikus egyházat, hogy 1811. évi 175 forint kántori fizetését a papírpénz devalválása miatt ötszörös ösz-