Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Könyvismertetés

Könyvismertetés SZÉKELY GYÖRGY Német színjátszás Pest-Budán Hedvig Belitska-Scholtz-Olga Somorjai: Deutsche Theater in Pest und Ofen, 1770-1850, I-II. Kétségtelen, hogy ez a két kötetre bontott, közel 1300 oldalas mű a magyar színház-filológia kivételes teljesítménye. Hosszú időnek kell eltelni, amíg ismét ilyen arányú vállalkozásra nyílik mód és lesz kutató is, aki kellő tudással és energiával rendelkezik, hogy hasonló eredménnyel járjon. Miről is van szó? Nyolcvan év/évad 7200 (!) német nyelvű darabjának/előadásának feltárásától, a szerteszórt adatok összesítéséről, áttekinthető rendszerezéséről. A nyolcvan évad a 18-19. század fordulója körüli évtizedeket jelenti. Az adatok szinte kivétel nélkül primer forrásból származnak. A kiadvány első száz oldala részletes bevezetést kínál a korszakba éppúgy, mint a szerkesztési elvekre és megvalósításukra, az adattárak használatára vonatkozóan. A kötet, tárgyából következően, mindvégig német nyelvű. Kilenc nagy egységben közli anyagát. A kiadvány megjelentetését indokoló Bevezetés után Pukánszkyné Kádár Jolánnak, a témakör kiemelkedő hazai kutatójának tömör történeti összefoglalása következik, amely jól áttekinthető képet ad a pesti és budai német színjátszás adott korszakbeli szervezeti formáiról, működési körülményeiről, műsorának jellegzetes vonásairól. Külön fejezet szól a forrásokról, felderítésükről, felhasználásuk módjáról. Szó esik a kor színházi almanachjairól, műsorközlő nyomtatványokról, listákról. - A következő fejezet igen alapos „Használati utasítást" ad a fő adatközlő rész, a Katalógus eredményes lapozgatásához. Fontos része a címfelvételre, a címváltozatokra utaló tudnivaló. A mű legnagyobb és legfontosabb része az a bizonyos 7200 tételt felölelő Katalógus, amelyben a nyolcvan évad repertoárjaiban szereplő összes darab címe alfabetikus sorrendben jelenik meg. Ez azonban nem pusztán címközlés, hiszen a szerzők az egyes művek előadásának helyét és idejét is megadják, esetleges címvariánsait, a szerzőkre, fordítókra, átdolgozókra, zeneszerzőkre, a tipológiai besorolásra vonatkozó tudnivalókkal együtt. Egyébként minden olyan feltáró-kiegészítő lista, amely a második kötetben található, erre a Katalógusra épül, erre utal vissza. Ezek a kiegészítő listák teszik tulajdonképpen igazán használhatóvá az óriási anyagot. Az utalások sokoldalúságát az is igazolja, hogy kb. 300 oldalon kínálják a legkülönbözőbb megközelítési módokat, a visszakeresés változatos lehetőségeit. Az első „regiszter" a címleírásokban szereplő összes személyek alfabetikus listája. A második a címvariánsokat tartalmazza. A harmadik, rendkívül tanulságos mutató az eredeti színjáték-tipológiai meg-