Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Függelék - Dokumentumok a két világháború közötti romániai magyar színjátszás idejéből, közli: Enyedi Sándor

JANOVICS JENŐ A magyar kultúra szerény, de igyekvő munkásai akarunk maradni (1920) A Kolozsvár városában mai napon összegyűlt magyar színigazgatók tiszteletteljesen veszik tudomásul Goga Octaviánnak, Románia művészeti miniszterének azon rendeletét, hogy a békekonferencia határozataként Romániához csatolt országrészeken jelenleg működő vala­mennyi színigazgató játékengedélye 1921, szeptember hó 1-jéig meghosszabbíttassék. Úg> tekintik ezt a rendeletet, mint egyik pillérét annak a háború vadságai által lerombolt hídnak, a kultúrközösség hídjának, melyet föl kell mielőbb építem, s melyen végre isme' találkozhatik minden jószándékú ember, bármely nyelven beszél is, s bármely felekezet rítu­sa szerint imádja is Istenét. Ennek a szent laütúrközösségnek minden geográfiai határon felül emelkedő őszinte érzé­sével fordulunk azokhoz, akiknek kezébe tette le a békekonferencia sorsunk intézését, adja meg Í módját és lehetőségét annak, hogy a dicsőséges múltú, gazdag érdemű magyar színészet tradíciói­hoz és erényeihez híven, szabadon s minden politikai áramlattól függetlenül, szűztisztán teljesít­hesse hivatását a szépnek s az emberi haladásnak önzetlen szolgálatában. A színpad a költészet színhelye. Aki politikával szennyezi be a deszkákat, az megbo­csáthatatlan bűnt követ el az emberi tökéletesedés ideálja ellen. De még súlyosabb a bűne annak, aki a színpadi művészetnek, az emberi kultúra e színes és illatos virágjának nem adja meg a fejlődéshez szükséges szabad levegőt és fényt. Nekünk csak egy politikai hitval­lásunk van: becsületesen szolgálni az általános emberi kultúrát s ennek keretén belül ma­gyar nemzeti kultúránkat. A béklyók közé vert kultúra a legpusztítóbb repesztő erő. Mi ünnepélyesen fogadalmat teszünk, hogy az új helyzetben sem fogjuk soha a poli­tika szennyező fodrait színpadunkra engedni, de kérnünk kell, hogy a békókat, melyek mű­vészi törekvéseinket nyűgözik, levegyék szárnyunkról. Kérnünk kell, hogy a művészeti minisztérium önmaga diszponáljon a színészet min­den kérdésében, s egy-egy színtársulat léte, sorsa ne függjön lokális katonai parancsnoksá­gok kényétől és kedvétől. Kérjük, hogy az egy évre szóló játékengedély minden igazgatónak már most nyom­ban kézbesíttessék, mert e nélkül egyikünk sem meri megkezdeni szervezkedését, s így sok száz színész-egzisztencia van a legszomorúbb kétségbeesés előtt. Ha a végleges koncesszió esetleg most adminisztrációs vagy technikai okokból momentán ki nem állítható, úgy ké­rünk minden igazgató számára egy ideiglenes bizonyítványt Goga miniszter úr rendeletére való hivatkozással arról, hogy játékengedélyét a kormányhatóság meghosszabbította. Kérnünk kell, hogy megfogyatkozott színtársulataink Magyarország területéről ho­zandó művészi erőkkel kiegészíthetők legyenek, mert hiszen máshonnan nem kaphatunk magyar színészeket. Természetes, hogy teljes büntetőjogi felelősséget vállalunk aziránt, hogy ide hozandó vagy már itt levő tagjaink a színház helyiségeiben soha semmiféle politi­kai propagandában részt vermi nem fognak. S teljes büntetőjogi garanciát vállalunk aziránt is, hogy soha a színpadon, öltözőkben vagy a színház bármely mellékhelyiségében semmifé­le politikai irányú agitációit megtűrni nem fogunk.

Next

/
Thumbnails
Contents