Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)

nak bizony van jogosultsága. A második részben már elegáns dámaként vonul be Mallwitz polgármesteréhez, hogy megnyerje hallgatólagos beleegyezését a nagyközségben megalapítandó új iparág felvirágoztatásához. Az erkölcsvédő Liliom-egyletére büszke falu vezetőit egyszerűen megzsarolja, tudtukra adva, hogy felfedi a község hölgyeihez fűződő bizalmas viszonyaikat. Grete természetesen végül nem Mallwitzban nyitja meg szalonját, hanem ismét találkozva a főherceggel - a fővárosban nyit csipkeboltot, megszerezve az udvari szállító előkelő címét is. Bár a Greetcheni a társulat frissen szerződtetett színészei játszották - Gretét Mészáros Giza, a főherceget Csortos Gyula, a grófnét Lóránt Ilma, Binst, Mallwitz polgármesterét Boross Endre alakította, a produkció mégis 52 előadást ért meg. Ezzel szemben A papa kedvencéből nyolc évvel később már csak 33 előadásra futotta. Alexander Engel és Julius Horst A papa kedvence című bohózata bevált francia minták nyomán készült. Nemcsak a nevek és a helyszínek igyekeznek gall színezetet adni a darabnak, hanem őszintén felvállalja a műfaj ötletadó, 19. század végi mintáinak, a klasszikus párizsi bohóságoknak mulatságos helyzeteit, személycseréinek komikumát. Cloclo, a szemtelen, életvidám és talpraesett leányzó párizsi lakásán, amelyet Cornichon úr, idős vidéki pártfogója bérel, pezsgős fogadóórát ad néhány jókedvű gavallérjának. A kellemes délutánt több váratlan látogató zavarja meg. Először Cornichon, aki elől a barátokat kell elrejteni, majd a kardos Meluzina, Cornichon felesége kopogtat be, aki elől viszont a férjet kell a lakás egy félreeső zugába terelni. Meluzina, abban a hitben, hogy a leány Cornichon természetes gyermeke, anyai szívébe fogadja Cloclót. A középső felvonásban Cloclo már Cornichonék vidéki otthonában tanulgatja mindazt, amit egy úrilánynak tudnia kell. A pajkos leány - túlságosan szigorúnak és unalmasnak találván a vidéki életet - a harmadik felvonásban párizsi hódolóival fenekestül felforgatja Cornichon házát és az álmos kisvárost. Amíg a városka lakói Cloclo ablaka alatt adnak éjjeli szerenádot, addig a víg kedélyű cimborák a lány szobájában az ágy alól, az ajtó mögül, az asztal alól, a szekrényből leselkedve, pezsgős vödörrel vagy már csak üres üvegekkel a kezükben lesik, elmúlt-e már a leleplezés veszélye. A darab - a pikáns alapötleten kívül - számtalan személycserén és bútorok, ajtók mögött bujkáláson alapuló komikus jelenetével, helyzetkomikumra kihegyezett szituációjával valóban megnevettethette a nézőt. A siker azonban annak ellenére nem volt igazán kirobbanó, hogy a Magyar Színház saját társulatának kedvelt művészei és a néhány hónapja az Izabella téren játszó Hegedűs Gyula (Cornichon) mellett közönségkedvencek vendégjátékával igyekezett az előadást vonzóbbá tenni. Cloclót Fedák Sári, Meluzinát pedig Rákosi Szidi alakította. A Gretchen és A papa kedvence bemutatója között hét év telt el, a témaváltást azonban már korábban jelezték az első műsorréteg népszerű produkciói. A Magyar Színház legnagyobb vígjátéksikere, Molnár Ferenc darabja, A farkas volt.

27 A vígjáték cselekménye, alapötlete is jelzi a témák szelídülését, finomodását, és a darab annak ellenére maradt meg a színház repertoárján, hogy Molnár Ferenc a Vígszínház háziszerzője volt. A farkason kívül egyetlen műve sem került színre 1897 és 1918 között a Magyar Színházban. A darab meséje a vígjáték- és a társadalmi színmű-irodalom háromszög-témájára épül. A hagyományos ötlet Molnár Ferenc-i megformálásában azonban asszonyának hűtlensége először csupán a férj, dr. Kelemen képzeletében kísért; nála vonzóbb, kedvesebb vetélytársat kutat minden mellettük elhaladó férfiúban, különösen pedig a feleség, Vilma fiatal-