Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Évfordulók - Nemeskürty István: Janovics Jenő, a művészi igényű magyar filmgyártás megteremtője

NEMESKÜRTY ISTVÁN Janovics Jenő, a művészi igényű magyar filmgyártás megteremtője Janovics Jenő kolozsvári színigazgató 1913 tavaszán forgatókönyvet írt Csepreghy Ferenc 1877 óta népszerű népszínművéből, A sárga csikóból. Azt franciára fordíttatta, és elküldte Párizsba a Pathé-cégnek. Pathé postafordultával válaszolt, Janovicsot meghívták Párizsba, és ott megkötötték a szerződést. Szeptemberben már forgatták is a filmet. A szerzőt méterenként 20 centime forgalmazási díj illette; ezt a tekintélyes összeget még a húszas években is folyósították számára. A kolozsvári színigazgatónak már voltak tapasztalatai a mozgófényképezés terén: egy kolozsvári mozitulajdonos 1908 nyarán részleteket vett fel és vetített a színház A gépírókisasszony c. produkciójából, 1912 őszén pedig Janovics mozivá téliesítetté az általa igazgatott nyári színházat. 1913 márciusában, Az ember tragédiája felújítása alkalmából vetített háttérrel lepte meg a közönséget. A sárga csikó szereplői a kolozsvári színház művészei voltak. A felvételek nagy része a környéken, szabad téren történt, mert, idézem Janovicsot: „műtermünk persze nem volt. A színkör mögötti, széltől védett zárt térséget kipadlóztattam, a díszleteket szilárdabb anyagból készíttettem el, s a legtöbb jelenetet külső felvételek gyanánt a kiválasztott szabad vidéken vettük fel." Az 1540 méter hosszúságú filmet, mely külföldön A vak ember titka címen pergett, 1913 decemberében mutatták be Párizsban, és 1914. január 12-én Budapest tíz mozijában. Bejárta a világot, mint afféle magyar cowboy-történet. Janovics a siker hatására 1914 tavaszán saját filmvállalatot alapított. Elhatározta, hogy a magyar irodalom klasszikusait fogja a mozgófényképezés segítségével népszerűsíteni. A szereplőket saját társulatából szerződtette; operatőrnek megnyerte a kedvéért Magyarországra települt Paulique (Polik) Dezsőt; rendezőnek pedig a dániai filmes tanulmányútról hazatért színészt, Kertész Mihályt szerződtette. Janovics vállalatának első produkciója az 1914 nyarán forgatott Bánk bán volt. Gertrudis szerepére sikerült Jászai Marit megnyernie; ő maga Bíberáchot alakította. A helyszínt környékbeli kastélyokban találták meg. A filmet az igényes irodalmi kritika is kedvezően fogadta. Ezzel az első világháború nyarán megszületett a művészi igényű magyar filmgyártás. Miből nyert bátorítást Janovics e programjához? Részben a francia Film d'Art vállalkozás irodalmi igényű mozgóképei, főleg pedig a dán Urban Gad rendező és akkori felesége, Asta Nielsen színésznő filmjei hatottak rá. Bár ekkor, 1914-ben a két dán művész már évek óta Berlinben működött, első sikerüket tekintélyes dán színházak művészeiként aratták. Valószínű, hogy a budapesti Magyar Színház huszonhat éves bonvivánját, Kertész Mihályt is azért szerződtette rendezőnek, mert Kertész pár hónapos tanulmányutat tett a dániai filmvilágban. Janovics Jenő szervezői, divatos mai szóval: produceri tevékenysége egyedülálló. Az ő 1914-es filmvállalkozói felléptéig tekintélyes színházi együttes, igazgatóstul és társulatostul, nem alapított filmvállalatot. Hírneves színészek ugyan fel-felléptek filmszerepekben, ez azonban ritkaságnak számított. A színpadi tapasztalatokon alapuló, átgondolt, kimunkált filmszínészi játék jószerint ismeretlen volt a világon. Bámulatra méltó, hogy a magyar szí•J