Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Enyedi Sándor: Ferenczi Zoltán erdélyi színháztörténete száz év után

tájékozást kívántam szerezni az ott levő adatokról, azonban éppen ez utóbbi helyt kiviláglott, hogy okvetetlenül 2-3 hétig kell naponként feljárni oda, hogy a szükséges adatok a mai és általam egyedül alkalmazható tudományos módszer szerint felkutathatók legyenek. Ez volt főképpen az akadályok leglényegesebbike; mert ahhoz, hogy annyi időt Budapesten töltsek, a lefolyt 1893-dik évben nem volt módom. Ugyanis bárha a lefolyt év nyarán többféle okokból Kolozsvárt maradtam is, időm legjavát a Petőfi életrajz vette igénybe, holott azt reméltem, hogy 1893 júliusára azzal készen leszek. El is készültem vele; de csak augusztus 2-dik felére, amikortól fogva tehettem volna meg a tervezett budapesti utat és tartózkodást. Azonban éppen most, amint Nagyságod előtt is tudva van, épül a kolozsvári tudományegyetem központi épülete, melybe már 1894 szeptemberében a könyvtárnak át kell költöznie. Emellett egészen új könyvtárépület emelése is tervbe van. E körülménynél fogva, a legújabb berendezések tanulmányozása végett, a Közoktatási Kormány aláirtat egy hosszabb külföldi útra küldte ki 1893. okt-dec. havára. Eszerint tehát az őszi Budapestre menetel lehetősége meghiúsult; mert szept. havában, a legnagyobb dologidőben s egy ily út közvetlen megelőző idejében hivatalomat nem hagyhattam el, más részről közvetlen utána sem mehettem fel. Amióta meg haza érkeztem, a mai napig, fájdalom, igen keveset bírtam dolgozni a felhalmozódott hivatali ügyek s egyéb kötelességek (egy memorandum megszerkesztése a tanulmányútról) miatt; de különben is ez az idő nem is lett volna elég egy ily tudományos mű megírására. Ezekhez járultak még egyéb körülmények is. Az ún. iskolai drámák szempontjából kutatást rendeztem Kolozsvárt a piarista lyceum kézirati kötetei között és sikerrel, a ferencrendi zárda könyvtárában, teljesen siker nélkül, megpróbáltam használatához jutni a csíksomlyói híres mysztériumos kötetnek, de az pár év óta egy ifjú kutató magán kezén van, úgy látszik, az egésznek kiadásával foglalkozva. Már pedig ez utóbbi oly jelentős mozzanat az erdélyi iskolai drámák és színjátszás történetében, hogy mellőzni nem lehet. Ez is megakadályozott munkámban. Ezekben kívántam főbb okaimat és gátló körülményeimet elősorolni, hozzátéve, hogy e műre, mely szorosan kutatásokon kell hogy alapuljon, a megszabott 1 év kevés is volt minden tekintetben. Ezeknél fogva tisztelettel kérem Nagyságodat, hogy a mű benyújtásának határidejét egy évvel meghosszabbítani szíveskedjék, illetve ez iránt a kiküldött választmányt összehíva, ennek erről jelentésemet előadni s e halasztást javasolni méltóztassék, mely idő alatt reményem van, hogy a művet a kor színvonalának megfelelő készültséggel elkészíthetem, annál is inkább, mert éppen ennek megírása céljából a nyarat Budapest közelében fogom tölteni, honnan naponként be fogok járhatni az országos levéltárba, ameddig csak szükséges. Ezekben kívántam az ügy állásáról jelentésemet megtenni, melynek a benne foglalt kérelemmel együtt a Tekintetes Választmány elé szíves terjesztését és sikeres elintézését kérve, vagyok Nagyságodnak s a Tekintetes Választmánynak mély tisztelettel Kolozsvár, 1894. febr. 12. Ferenczi Zoltán Az ügy folytatásának az aktáit nem ismerjük, de nem lehet kétséges, hogy az elnök és a választmány méltányolta Ferenczi Zoltán jogos indokait, és a kért halasztást megadta. Azonban minden bizonnyal a kért egy év halasztás sem volt elegendő, amit nemcsak a kötet 1898-as megjelentetése jelez, hanem két másik dokumentum, illetve a lektori vélemény is. Valamikor 1895 derekán sikerült az események felvázolásában 1880-ik évig eljutni, az elkészült kézirat köteteit Ferenczi előzetesen benyújtotta a Választmánynak, és az elnöknek, aki