Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)
200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - IMRE ZOLTÁN: Bánk bán-előképek Katona József drámáiban
tunk a Ziskában, ahol Vencel cseh — tehát hazai —, Zsófia bajor — tehát idegen — származású. Az Aubigny Clementiában Clementia azonos állásponton van a királlyal, de la Châtre lázadása így áttételesen, de a király ellen irányul. Bánk gyilkossága viszont csak következményeként hordozza ugyanezt az ellentétet. Míg a Bánk bánban ok-okozati összefüggés van, az^4 ubigny Clementiában ez az összeütközés etikailag-politikailag és nemzetileg közvetlen. (Bánk — II. Endre) Az Aubigny Clementiában de la Châtre és IV. Henrik konfliktusa a Bánk bánnal annyiban analóg, hogy nem a király és de la Châtre, hanem áttétellel, de la Châtre és Clementia között jön létre. De a konfliktus tartalmán túl formailag is különbözik annyiban, hogy de la Châtre önmagától megtér, így a királynak nincs más dolga, mint a kegyes megbocsátás. Ziska és Vencel ugyanannak a funkciónak a betöltésére törekednek. Ziska egyénisége az uralkodói típus jellemző jegyeit hordozza, de hiányzik hozzá az, aminek csak Vencel van birtokában, a királyi származás. Vencelből pedig épp az hiányzik, ami Ziska egyéniségében megvan. Egymásra utaltak. A két alak egy figurában lenne teljessé, mert így testesítenék meg az igazi erővel bíró, törvényes uralkodót. 23 Bánk és II. Endre alakjának és kapcsolatának szerkesztése ennek a formációnak az ellentéte, mivel ők nem egymást kiegészítve, hanem önmagunkban is teljesek. Bánk és Ziska alapvető különbsége még, hogy Ziska a huszita felkelést használja fel arra, hogy saját célját elérje. Bánk is választhatná ezt az utat, az összeesküvők lázadását kihasználva bosszút állhatna mindenkin, a királyi számonkérést Peturra háríthatná, de leszereli a lázadók összeesküvését. De la Châtre-t, Ziskát és Bánkot is az uralkodó látja el tisztségekkel. Azaz a hatalom második emberévé teszi őket. Mindegyikük ebből a helyzetből indulva, ezzel a háttérrel fordul az uralkodó ellen. Érzékenységükre jellemző, hogy a hivatalviselés kötöttségén kívül erős érzelmi szálak fűzik őket a királyhoz. Ez ad magyarázatot arra, hogy de la Châtre miért vívódik önmagával, és Ziska miért érez lelkiismeretfurdalást Vencel halálakor. Bánkban szintén él ez az érzés. Összegezésképpen tehát egyetértéssel idézhetjük, hogy „... az eredeti magyar drámaírás általában nem egyetlen drámatípus mellett kötelezi el magát, hanem különböző szerkesztési, jellemzési és szituációteremtő módszert igyekszik [...] drámává formálni". 26 Katona 1819-ben is az általa már korábban ismert megoldásokat alkalmazza, de ekkorra ezek letisztultak, s ez a tény is hozzájárul ahhoz a szintézishez, amelyet a Bánk bán jelent a korszak drámairodalmában. Katona már saját ízlése, gondolatvilága szerint ír drámát, nem alkalmazkodva többé a közönség ízlésvilágához, a kor színházi, dramaturgiai kliséihez. Jegyzetek 1. Bíró Ferenc: A fiatal Bessenyei és íróbarátai, Bp. 1976. 101. 2. Sőtér István: A teremtés vesztese = Az ember és müve, Bp. 1971. 178. 3. Katonával is összefüggésbe hozható, mivel színészi pályáján valószínűleg találkozott a IIam!etle\. Vö.: Mályuszné Császár Edit: Katona színházi világa. It 1970. 1:74-90. Bizonyítja ezt. hogy a Luca széke karácsony éjszakáján c. darabban szövegszerinti átvételek, átvett helyszínek szerepelnek.