Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)
200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - BEKE JÓZSEF: A Bánk bán-szótárról
„Kis Aszszony! én száraz Reménnyel nem tudlak tovább éltetni—" (1:336) A legveszedelmesebbek azok a félreértési lehetőségek, amelyek mintegy belesimulnak a szövegbe, meg sem hökkentenek, ám nem azt jelentik, amire először gondolnánk. Ilyen az említett száraz kenyér közismert fogalma, ilyen a titkot felfedez szókapcsolat, pedig a műben Bíberách — mai szóval — nem felfedezi a titkot, hanem felfedi, tehát illetéktelennek elárulja. Hasonlóan félrevezető lehet az V. szakaszban Bánk e kijelentése: „Nagy voltt az a Hatalom, mellyet kezembe tettél Te. Itt dörgött markomban egyj Ország felébe mértt ménkő csomó..." (5:176) Aki felfogja, hogy ebben a mitológiai Zeuszt idéző képben a ménkő csomó a korlátlan hatalmat képviseli, rögtön támad egy kérdése: miért csak az ország felére terjed ki ez a hatalom, annál is inkább, hiszen Bánk a mű folyamán már többször kinyilvánította, hogy ő a király maga Endre távollétében. Arról van szó, hogy Katona itt a felébe szóalakot a mai fölébe helyett használja. A következő példa félreértése egyenesen megkérdőjelezheti Bánk egész eddigi karakterét: „Ha tízszer, harmincszor megöltt, ha kincsemet rabolta el, ha széjjelszaggatta Gyermekimet, Feleségemet — még tán megengedhettem volna..." (5:183) Hogyan? Ez a Bánk mindezekhez előre beleegyezését adta volna az idegen királynénak, akit kerítőnek, kígyónak nevezett. Ha így lenne, akkor ezt a Bánkot nem Katona álmodta volna színpadra, legföljebb Grillparzer, akinél a mű címe is jellemző: Urának hü szolgája. Nagy félreértés lenne, ha nem tudnánk: itt a megenged jelentése: megbocsát, vagyis utólag elnéz, elfogad valamit. Katona nemcsak a mű más helyén alkalmazza ebben az értelemben (Izidora mondja Bánknak: „Megengedek..."), hanem periratai között is van egy saját kezű fogalmazvány, amelyből egyenesen az derül ki — ha a szó mai értelmét tekintjük —, hogy a paráznaságon kapott asszonyt azért büntetik enyhébben, mert vétkét a férje megengedte. Persze megbocsátotta, ami elég nagy különbség. A fentiekhez hasonló példákat lehetne még szaporítani, de nem teszem, mégpedig abban a reményben, hogy a szótár minden félreértési lehetőségre számítva eligazítást ad használóinak. Munkám során járatlan úton haladtam, hiszen sem ilyen régies nyelvezetű, sem drámai művet feldolgozó írói szótár nem készült még magyarul. Komolyan vettem a Bánk bán egyik legalaposabb magyarázójának, Pándi Pálnak egy megjegyzését: „A drámai [...] kifejezések konkrét jelentéskörét, jelentésárnyalatait egy helyzet, jelenet és jellem egésze határozza meg, nem csupán a szótárilag rögzíthető jelentéstartomány." Éppen ezért a példákban feloldom a szöveg névmásait, szólásait, szókapcsolatait zárójelbe tett értelmezésekkel. Igyekszem csökkenteni azokat a nehézségeket, amelyek a régiességből, a
