Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)
200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - BEKE JÓZSEF: A Bánk bán-szótárról
gyar előtt. Vannak aztán olyan szavak is a műben, amelyek jelentését még a szövegkörnyezettel együtt sem láthatja világosan az olvasó vagy a néző. Ilyennek tartom következőket, pl.: bojér (= galíciai főúr), bahó (= együgyű, bolondos, bohó), bakáz (= bukfencezik, lebukik), cinterem (= templom körüli temetőkert). A fentiekhez hasonló a helyzet a műben szereplő szókapcsolatokkal és szólásokkal is: vannak könnyebben és nehezebben megfejthetők. A könnyebbek közé sorolom ezeket: emlékébe jön (= eszébe jut), következést húzó (= következménnyel járó), csóka csóka társának szemét ki nem kaparja (= az azonos rangúak összetartanak). Már ezek gondot okozhatnak: felszól az esze (= eszére hallgat), ajtót nyit valaminek (= meghallgatja), sőt van olyan szólás a műben, amelynek a szakember sem találja forrását igazából: „addig én is sípot faragtam nádatok között, míg benne ülhettem" (2:377) mondja Bíberách, ami körülbelül annyit jelent: kihasználtam kedvező helyzetemet, amíg tehettem. Külön kívánok szólni a műnek azokról a szavairól, amelyek ugyan ma is élnek, pontosabban szólva hangalakjuk használatos, de módosult jelentésben. A szó tehát ismerős, de más a veleje. Úgy vélem, éppen ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a megértésben, ezek vezetnek félreértésekhez, sőt ezeket vádolom azzal, hogy nagy részük van benne, ha egyesek nem átallják a Bánk bánt érthetetlennek nevezni. Vegyünk először egy ártatlanabb példát. Már volt erről a jelenetről szó: az V. szakaszban a király felhívására a „jelenvaló Leventák" közül senki sem vállalkozik megvívni Gertrudis becsületéért. Endre így kesereg: „Jobban remeg előtte minden; mint előttem". Katona többször is a régi nyelvben szokásos mindenki jelentésben használja a minden szót. Aki még nem találkozott ezzel, azt zavarhatja, hogy ebben a helyzetben miféle dolgok remegnek itt, különösen akkor, ha azt sem érzi meg, hogy a remeg jelentése is módosult már, a műben reszket, fél értelemben használja az író. Azért is mondtam, hogy ez ártatlan példa, mert legfeljebb olvasva lehet zavaró. Ha színpadon az előadás nem tudja egyértelművé tenni, az alighanem hiba. Mint az előző csoportba tartozó kifejezéseknél, itt is megjegyzem, hogy a szövegkörnyezet, ill. előadásban a szituáció, a gesztus sokat segíthet az ilyenféle kifejezés megértetésében: „Szegény Teremtés vagy, ha czélodat csak Aszszony által gondolod kivinni! —" (1:132) A kivisz ige ma már nem jelent megvalósítót, legfeljebb egyik származéka, a kivitele/. igazíthatja el a gondos olvasót. Zavart okozhat a megismer elismer jelentésben, az eláll különbözik jelentésben, az eloltani megölni jelentésben, a fel fedez elárul jelentésben. A száraz sem a. friss ellentéte ebben a mondatban: „Egykor egy öreg Paraszt akadtt élőmbe — szárazon evé a megpenészedett kényért." A megpenészedett világossá teszi, hogy másról van szó: üres, puszta itt a száraz jelentése. így már világos lehet Bíberách e kijelentése is:
