Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)
FÜGGELÉK - A 200 éves kolozsvári színjátszás első korszakának dokumentumai (közli: ENYEDI SÁNDOR)
se. így például a színházi bizottság tagjai — Wesselényivel együtt — kötelezettséget vállalnak a színháztelek közös kifizetésére. Az iktatókönyvbe feljegyeztek egy 1807. március 25-én kelt, Kanyó Lászlóhoz írt Wesselényi-levelet is, amely a színházi páholyok ügyét tárgyalja. 9 A színház működésével kapcsolatos levelek iktatókönyve is többet jelez, olyat, amelyet vagy Wesselényi írt (az ő halála után a felesége) vagy a színházi bizottság valamelyik tagja. A most előkerült levéltári anyagok kétségtelenül árnyaltabbá teszik ismereteinket a kolozsvári színház XIX. századi első éveiről, és még inkább hangsúlyozzák az id. Wesselényi Miklós rendkívüli szerepét az erdélyi magyar hivatásos színészet állandósításában. Kolozsvári kutatásaim során magántulajdonból lemásolhattam egy másik forrásértékű levelet is, amelyben Kemény János és Jantsó Pál színészek 1819-ben ismételten igazgatónak kérik fel Kótsi Patkó Jánost. Kótsi többször elhagyja a színészeket, először 1796-ban (ekkor rövidebb időre!), majd 1799-ben, és 1801-ben lemond az igazgatásról, a leghosszabb ideig 1815 és 1820 között van távol, amíg a színészek (játszóhely híján) Marosvásárhelyre tették át székhelyüket. Amikor viszont közeledik a nagy nap, a színház közeli felavatása — Kótsi ismételten nem pótolható, és ő sem tud nemet mondani. Kótsi — szeszélyes magatartása ellenére is — megőrzött tekintélyét jelzi, hogy a levél egyik aláírója a híres Jantsó Pál. Az előkerült dokumentumok sorát méltán zárhatjuk a színházi bizottság — jegyzőkönyvbe iktatott — színházi bírálatával 10 . Egy évvel a kőszínház elkészülése előtt — amolyan szabálytalan, kezdetleges „kritikák", amelyeket még így sem fogadnak kitörő örömmel a színészek, de amelyek mégis jelzik: a harmadik évtized vége felé a kolozsvári (erdélyi) magyar színészet nagykorúvá vált. Beérkezett. Jegyzetek 1. A Nemzeti Jádzó Szinre ügyelő országos Biztosság levelei laistroma (1802-1820). 2. A Nemzeti Jádzó Társaság kormányzását illető levelek Laistroma. 3. A Nemzeti Jádzó Szinre ügyelő Országos Biztosság ülései Jegyző Könyve. 4. Bukarest, Kriterion Kiadó, 1972. 5. Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése, Bp. 1983. (Színháztörténeti Könyvtár 14.) 6. Id. Wesselényi Miklós színházi levelezéséhez It. 1985. 381-386. 7. Levéltári Közlemények 1938. 205-235. 8. Fond 313. Fondul Theatrului National Maghiar. 1-4 pachet. Registrul Teatrului National din Transilvania. Registru de sedinte al Comitetului general al Theatrului. 9. Fond 313. Inv. 48., 170.10., 39-40.sz. tételek. A bizottság leveleinek fogalmazványai a 4. sz. csomagban találhatók. (I. k. B. eredetileg Fase. I. sub. B. Nr. 1-6, 13, 20.) 10. Az idézett „kritikák" az Erdélyi Nemzeti Színház jegyző könyve, 1820-1836. c. kéziratos kötetből.
