Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Szabó Krisztina Anna: A magyar színjátszás kezdetei az Egyesült Államokban (egy város, Youngstown modellje)

A vizsgált település nem messze fekszik Cleveland-tői, az „amerikás magyarok fővárosától". Puskás Julianna monográfiájában ezt találjuk róla: „Ohioban Youngstown nagyváros, az Egyesült Államok egyik nagy vas- és acéltermelő központja. (...) Magyarok nagyobb számban az 1880-as évektől települtek a városba. A századfordulóig számuk legfeljebb százakra növekedhetett. 1900-ban egy magyar bankár és hajójegyügynök költözött a városba, aki nagy lendülettel szervezte a magyarok telepítését Youngstownba, közvetítette alkalmazásukat mind a youngstowni, mind a sharoni (Pa.) és a campbeili gyárosoknak. 1907-ben az »Amerikai magyar telepek« c. cikk a magyar bevándoroltak számát több ezerre becsülte. Az 1920. évi cenzus szerint a magyar anyanyelvűek száma 3584. Főleg vasgyárakban dolgoztak, és Youngstown körül Niles, Hubbard, Girard és New Castle településekre jártak munkába."

6 AzAMH időnként közli a Youngstown lakosságának gyarapodásával foglalkozó hivatalos statisztikákat: 1910-ben 79.000 lakost számlálnak, 1912 végén már 100.000 a számuk, és 1914 januárjára ez is tovább nő 105.000-re.

7 A magyar anyanyelvű lakosság számára vonatkozó megjegyzéseket már óvatosabban kell fogadnunk, mert erről hivatalos adatot nem olvashatunk, csak a magyar cikkírók becsléseit, amelyek szerint Youngstownban és környékén 10.000 magyar él.

8 Kérdéses az is, mit nevez az újság „Youngstown és környékének". Az idézetben említett településeken kívül ugyanis azAMH gyakran ad hírt a szintén elég közeli Beaver Falls, Akron és Alliance magyar kolóniáinak kulturális tevékenységéről, s néha még a távolabb fekvő Lorain, Elyria és Ashtabula egyleteinek életéről is tudósít. Megtudhatjuk azt is &zAMH-bó\

t hogy „vidékünkön feltűnően sok a zemplénmegyei bevándorló. Egy kis Zemplén vármegyét lehetne összeszedni az itteni kohók és vasgyárak munkásai közül."

9 Eszerint tehát Youngstown magyarjai a legfontosabb kivándorlási gócból, az észak-magyarországi területről érkeznek (Zemplén mellett Sáros, Szepes, Abaúj, Bereg, Borsod, Gömör-Kishont és Ung a legnagyobb kivándorlási rátákat mutató vármegyék). Youngstown lakosságának bevándorló része egyébként nagyon „vegyes": a magyarokon túl olvashatunk a Monarchia minden más népéről, de orosz, olasz és „ájris" (ír) bevándorlókról is. Az ipari munkásság mellett a polgárság képviselőit is megtaláljuk a kolónia magyarjai között. Az „Üzleti kalauz" c. rovatban legalább tíz magyar név tér vissza elég gyakran, köztük kisiparosok, üzlettulajdonosok (pl. bútorüzlet, fonográflemez- és könyvüzlet, fényképész, nyomda, étterem), továbbá orvosok, ügyvédek, bankárok. Az egyházaknak (r. és gör. kat., réf., izr.) elvitathatatlanul nagy szerep jutott az amerikai magyarság összefogásában, a kulturális folytonosság megteremtésében; ezzel az alaposan feltárt területtel azonban nem áll szándékomban külön foglalkozni jelen tanulmányomban. Még egy fontos vonást azonban ki kell emelnem: az amerikás magyarok életének a korszakban az egyleti mozgalom adott keretet. Az egyleteknek több típusával találkozhatunk: templomi, betegsegélyező, ill. a kettő kombinációjából létrejött egyleteik mellett még a világháború előtt megjelentek a kifejezetten a kultúra ápolását vállaló közművelődési egyletek is.

10 Az amatőr színjátszó tevékenység ezeknek az egyleteknek a dalárdáin, műkedvelő osztályain, önképzőkörein belül folyt. „Az etnikai egyletek (...) szellemi önvédelmet is jelentettek. Ezek segítségével őrizték meg a bevándorlók anyanyelvüket, a kulturális örökséget az idegen környezetben, tehát az etnikai azonosságtudat fenntartásának intézményei is."

11