Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Kerényi Ferenc: Egy Katona József-színlap kérdőjelei

200 ESZTENDEJE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (Az 1991. november 11-i évfordulóra — a kecskeméti emlékülés előadásainak közlésével — 1992. évi kötetünkben visszatérünk.) Kerényi Ferenc: Egy Katona József-színlap kérdőjelei 1813. augusztus 19. nevezetes nap volt Katona József életében. Egyetemi záróvizsgájának estéjén mutatta be a második pesti színtársulat a Rondellában István, a magyarok első királya c. dráma-átdolgozását. Az ősbemutatót augusztus 30-án követte egy újabb előadás, majd 1814-ben Pesten további három (február 3., május 30., október 26.), Székesfehérvárott pedig egy alkalommal, vendégjátékon került színre (1814. április 23.). A Szent István ünnepének előestéjén tartott ősbemutató színlapja az OSZK Színháztörténeti Tárában található. Létéről tudott a szakirodalom, újabban fényképmásolata két ízben is megjelent.

1 Magáról a drámáról az irodalomtörténet minden lényegeset elmondott már. így tudjuk, hogy a cseh származású pesti német színész, Franz Xaver Girzik (FrantiSek Jiïik) 1792-ben nyomtatásban is megjelent munkáját, a Stephan der erste König der Hungarn címűt dolgozta át; hogy erre nemcsak a társulat krónikus darabínsége késztette, hanem az előző évben a pesti Német Színházat megnyitó Kotzebue-egyfelvonásossal (Ungarns erster Wohltäter) is versenyeznie kellett. Megtörtént a Girzik- és a Katona-szöveg egybevetése, megállapították a változtatásokat és leírták azokat a jegyeket, amelyek a Bánk bán felé mutatnak.

2 Látszólag mindez, az évforduló küszöbén, az életmű egyik áttekintett, jól ismert szelete. Figyelmesebb elemzéssel azonban a Katona-életpálya feltáratlan, fontos kérdéseit hüvelyezhetjük ki ebből az egyetlen színlapból. l.A színész Katona búcsúja. A „Személyek" sorában első helyen olvasható: „István, Utolsó Hertzege, végre Királlyá Magyar Országnak — AZ ÍRÓ." Noha a színlap szövegkörnyezete nem hagy kétséget afelől, hogy „Katona József Ur"-ról van szó, aki a drámát ,A' Pesti Magyar Játék Színre szabadon készítette", az alakítás emlékét a Honművész c. divatlap 1834. augusztus 24-i kritikája is megőrizte, amikor az Istvánt a budai Várszínház is műsorára vette: ,,E' darab a' boldogult szerző müveinek gyengébbjei közé tartozik, mit a' pesti közönség akkor is el ismert, midőn a két évtized előtt legelőszer honi színészeink által a' pesti rondellában adaték, 's a' czimszerepet maga a szerző igen jelesen játszá." A kritika szignálatlan, de írója csak a Honművész szerkesztője, Róthkrepf Gábor lehet (a későbbi Mátray G.), aki az 1810-es években szinte gyermekfejjel dolgozott mint zeneszerző és mint fordító a pesti magyar színtársulat számára. Noha Katona színészpályájáról már régebben is jelentek meg tanulmányok, mind a kezdete, mind a vége ma is csupa kérdőjel. Szerepelt-e Katona 1808 és 1812 között a szín-