Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)
200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Belitska-Scholtz Hedvig (Budapest): A Színháztörténeti Tár az Országos Széchényi Könyvtárban
Belitska-Scholtz Hedvig (Budapest): A Színháztörténeti Tár az Országos Széchényi Könyvtárban Tudom, hogy 1797. augusztus 28-án hol lett volna a helyem, villant át rajtam halálpontosan a következő hirdetményt olvasva: , Az Illető Felsőség Rendelésinek következéseiben ez által tudtára adatik az érdemes Publikumnak, hogy ez el-oszlott Pesti Magyar JátszóSzíni Társaságnak, mind eddig jó gondviselés által épségben meg-tartott Színikészületei, mellyek nagy részekben kevés változtatással használható öltözetekből állanak, e' folyó Augustus 28-dik, és utánna következő napjain, Pesten Ballá Antal Urnák az uj Város Főpiatza környékében lévő házánál, Ürményi Jósef Ö Excellentziája háza ellenében helyheztetett Boltba litzitandó el fognak adattatni." „.. A Magyar Jágyzó-Társaságnak Ruházatjai, s holmi ahoz tartozandó egyéb Jószágai Kótya vetye által a többet ígérőnek..." el lesznek hát adva. Nemcsak a gardróbról van itt szó. Egyéb jószágokról, színi készületekről. Kell itt lenni mindennek. Rongyos, telejegyzett szövegeknek, szerepeknek, egész színi könyvtárnak, kézzel írt, nyomtatott színlapoknak, hirdetményeknek, a súgó kis zsebkönyvecskéinek. Tudom, hogy fűvel-fával leveleztek, folyamodtak a játékszíni engedélyért. Zenés darabot is adtak, kotta is van. A díszleteket is csak felvázolták. Ha már vége az előadásnak, nem játszanak többé, mi marad belőlük? Meg kell őrizni ezeket a dokumentumokat, hisz ezek beszélnek, játszanak, mindenkinek játszanak, vallanak, aki kézbe veszi őket. Igen. 1990. október 25-én olvasom a hirdetményt. Már az eredményt is részben tudom. Az egyik lista 446 forint 40 krajcár bevételről számol el. A mozaikszemcsékből összeáUhat a múlt. Engedjék meg, hogy a magyar hivatásos színészet megalakulásának 200. évfordulójára rendezett emlékülésen az ünnepséghez az OSZK Színháztörténeti Tára gyűjteményeinek ismertetésével járuljak hozzá. Hiszen feladatunk a kótyavetyéből mindazt megszerezni, megmenteni, ami lehetővé teszi a magyar színészet múltjának a megismerését. 200 évvel ezelőtt alakult meg Kelemen László színtársulata, az első hivatásos magyar színtársulat. Három évvel korábban, 1787-ben kezdte Széchényi Ferenc hungarikumkönyvtárát gyűjteni. A társulat 1797-ben feloszlott, a gróf 1802-ben a nemzetnek ajándékozta nagycenki hungarikum-gyűjteményét: 11.884 nyomtatványt, 1.152 kéziratot és nagymennyiségű térképet. 1818-ban előbbi adományát egy újabbal egészítette ki, odaajándékozta a Nemzeti Múzeumnak soproni könyvtárát is, amely nagyrészt klasszikusokból, külföldi szerzők műveiből, valamint 6.000 darab rézmetszetből és „földabroszból" állt. A színháztörténeti dokumentumok gyűjtését innen kell számítanunk a könyvtárban. Széchényi nagycenki hungarikum-könyvtárának a színházi vonatkozású dokumentumok szerves részét alkották. Mindaz a nyomtatott anyag, ami a magyarországi iskolai színjátékra, a hazai idegen nyelvű, de főképp a kezdő magyar színészetre vonatkozott, meglehetős teljességben megvolt már a cenki könyvtárban. Az első magyar színjátszók tevékenységét különös figyelemmel kísérte, hiszen közös célért dolgoztak — jellemezte Pukánszkyné a gyűjtés kezdeteit.
