Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)
200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18-19. század fordulóján
még csak a színház karmestere volt, amikor színre vitte a Don GiovanniX és a Cosi fan tuttét(H91). 9 A másik nagy bécsi klasszikus, Haydn oratóriumát, a Teremtést 1800 áprilisában mutatták be a budai Várszínházban, és ugyanitt, József nádor és Alexandra Pavlovna egybekelésének ünnepségsorozata idején, 1800. május 7-én lépett fel Ludwig van Beethoven a kor legnevesebb kürtművészével, a cseh származású Giovanni Puntóval az op. 17-es kürtzongora szonátát adva elő. Punto eredeti neve egyébként Jan Václav Stich volt, de szökött jobbágy lévén kénytelen volt felvenni külföldön a Punto művésznevet, egyszerűen lefordítván a szó német jelentését (szúrás) olaszra. 10 A Cibulka-korszak vége felé, 1810 júniusában vendégszerepelt a pesti és budai német színpadokon a cseh színjátszás legjelentősebb képviselője, Václav Thám, aki egyébként főhőse lett Alois Jirásek F. L. Vek c. regényének. Thám hét előadásban játszott itt 1810. június 19. és július 3. között. Először június 19-én lépett fel a pesti színházban Wespenberg ügyvéd szerepében F. K. Gewey Különös per (Der seltene Prozess) c. színdarabjában, majd ezt a szerepet újra eljátszotta június 23-án, a darab budai bemutatóján. Június 24-én Budán a hercegi számadó szerepét formálta meg Haibelnek Schikaneder szövegkönyvére készült komikus operájában, a Tiroli Jancsiban (Der Tyroler Wastl), amely cseh környezetben éppen Thám fordításában vált ismertté Domazslicei J ancsi, avagy Nusle-i vidámságok címen. Pesten június 26-án, Budán 27-én játszotta Thám Tromberg őrnagy szerepét Ziegler^4 szerecsen lány (Die Mohrin) c. darabjában; Jünger vígjátékában (Mindenbe beleüti az orrát', Er mengt sich in alles) pedig az öreg Hermannt alakította július l-jén Budán, majd július 3-án Pesten. Mindezek a darabok a pest-budai színház állandó repertoárjához tartoztak. Jünger és Schikaneder müvei cseh területen is jól ismertek voltak. Valamennyi említett mű társadalmi témájú, különböző környezetben játszódó családi kép, ill. vígjáték, amelyek egyúttal a bécsi bohózat és komédia (Alt-Wiener Sittenstück, Lokalstück) polgárfelfogását is átveszik. A fent említett darabok egyik fő képviselőjének, F. K. Geweynek a darabja, a Különös per — amelyben még erősen érvényesült a jozefinista zsurnalisztika és publicisztika filantropikus eszméje — a felvilágosodás szentimentális lelkületét mutatja be két szegény, Bauming és Marianna önfeláldozó szerelmének történetén keresztül, és egyben a híres Hühnertritt ügyvéd praktikáinak élethű szatírája is. Az ügyvéd alakját éppen a Thám által megszemélyesített Wespenberg tette nevetségessé. Még híresebb a Lokalposse későbbi, érett korszakából való Schikaneder-mű, a Tiroli Jancsi, amely a vidéki ember egyszerűségét és morális tisztaságát hangsúlyozza, szemben azokkal a darabokkal, amelyek a civilizált polgár lenéző szemszögéből teszik nevetségessé a vidéki embert. Jellemző, hogy éppen ez a darab aratott nagy sikert a Monarchia vidéki központjaiban, tehát annak a vidéki rétegnek a körében, amely segített ellensúlyozni a nagyvárosok, Prága, Pest és Zágráb németségének számbeli és nobilitási fölényét. Nem téveszthet meg bennünket, hogy mindez gyakran a német nyelv égisze alatt történt; az etnikai kiegyenlítődés az emberek lelkivilágának átalakulásához is vezetett, és lassan előkészítette a majdani nyelvi változást, a hazai népcsoportok emancipációjának legszembetűnőbb jelét. Thám fellépése Pesten és Budán kétségtelenül nagyon igényes teljesítmény volt; 14 nap alatt négy teljesen különböző szerepet alakított. Igaz, hogy mind tökéletesen megfelelt Thám színészi kvalitásának. Jóllehet az öreg Hermann szerepét Jünger darabjában, vagy a
