Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)
200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18-19. század fordulóján
számadó alakját a Tiroli Jancsiból jól ismerte még csehországi működése idejéből, azért így is szép teljesítmény volt e szerepek eljátszása. 11 A 18. század végétől kezdve cseh művészek egész sora működött Pesten, ill. Budán, elsősorban zenekarokban és színtársulatokban. Különös figyelmet érdemel közöttük az énekes és színész F. X. Jifík, aki az 1785-88-as években Erdődy gróf magán-operatársulatának tagja volt Pozsonyban, 1789-től 1813-ig Budán lépett fel a német színházban, Pesten pedig énekesként, majd rendezőként és ügyelőként működött. Ezenkívül olasz librettók német fordításával hívta föl magára a figyelmet. 12 Budai, ill. pesti tevékenysége idején fordította le Jifík Mozart operáinak, a Don Jüannak és a Die Grossmut des Titusnak a szövegkönyvét, valamint Paisiello (Die Müllerin, 1791), Gugliemi (Die adelige Schäferin, 1791), Weigl (Die Fürstin von Amalienburg, 1795) és Portugal (Die beiden Hecker, oder Verwirrung durch Ähnlichkeit, 1801) egy-egy operájának librettóját. Jifík maga is próbálkozott többé-kevésbé önálló német darabok írásával, amelyeket demokratikus felfogás és szociális érzékenység jellemez. Ezek a vonások elsősorban legsikeresebb daljátékában (Singspiel) tükröződnek, Perinet darabjának, a Die christliche Judenbraut szabad átköltésében, amelyet Pánek (1791), Reymann (1795) és Tucek (1810) zenésítettek meg. Ezt a daljátékot nemcsak Pest-Budán játszották, hanem Sopronban és Prágában is. Említésre méltó még Jifík eredeti szövegkönyve Tucek bibliai operájához: Israels Wanderung durch die Wüsten (Pest 181 1). 13 Fontos volt Jifík vendégszereplése 1793-94-ben Kelemen László magyar színtársulatánál, ahol a zsidó komikus szerepét játszotta el if j. Stephanie darabjában, Kelemen László átköltésében Szolgálatból kimaradt katonák és Joseph von Pauersbachnak a Mérey Sándor által magyarra ültetett művében, A nagy szfvü zsidóban. 14 A budai Várszínházban 1813. augusztus 19-én mutatták be Katona József István, a magyarok első királya c. színművét. A darab nagymértékben merített Frantisek Xaver Jifík hasonló című német drámájából (Stephan, der erste König von Ungarn, Pest, 1792), amelyet a szerző „a nemes magyar nemzetnek" ajánlott. Jifík német színdarabja abban az időben keletkezett, amikor már működött a Kelemen László-féle magyar színtársulat is. Ez konkurenciát jelentett a német színháznak, amely hazafias tárgyú — de német nyelvű — darabokkal igyekezett a pest-budai publikumot visszacsalogatni magához. Ilyen produkció volt Jifík balettje is (Hungarn Gastfreiheit), amelyet 1802. január 31-én mutattak be. Jifík egyébként nemcsak színmű- és szövegkönyvíróként működött, volt énekes, rendező és ügyelő is. 15 Vida László magyar társulatának karmestere 1809-ben a cseh születésű Pacha Gáspár lett, aki egy sor magyar daljátékhoz szerzett zenét. Ezek közül kiemelkedik pl. Gessner költeménye Vida feldolgozásában, Az első hajós (Pest, 1809), amely sokban előlegezi Wagner Bolygó hollandijának témáját. Ugyancsak Vida László szövegét zenésítette meg Pacha Gáspár a Perseus és Andromeda c. varázsoperában és A tűzokádó sárkány c. daljátékban. 16 Kolozsváron 1804-ben mutatták be az Auróra, vagy a pokol csodája c. daljátékát. 17 A pesti nézők nemcsak a magyar történelemből, hanem a cseh előidőkből merített témájú darabokat is láthattak a német színház színpadán. Ilyen volt Lenz színdarabja: Wlasta, oder die kriegerischen Mädchen in Böhmen (1820), Kreutzer operája, a Libussa (1823) vagy Grillparzer tragédiája: König Ottokars Glück und Ende (1825). Egyébként a már előbb említett Tucek is írt egy vígoperát, amely a Lenz-féle színdarab tartalmával
