Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Kovács Gábor: Németh Antal Bánk bán - rendezése (Nemzeti Színház, 1936.)

mára helyezi így a hangsúlyt, amelyet csak minimális húzással, az Előversengéssel együtt, teljes szövegében ad elő. A berlini hatásokra utal nemcsak az állandó architektonikus keret, hanem a színpad tagolása is. Csak a játéktér egy-egy éppen játszó részletét világítja meg, főleg az emelt tér első részét. Az elmondottakból kitűnik, hogy a 36-os előadás rendezői alapmotívumait Németh Antal már Szegeden megfogalmazza. A szöveg és a játéktér tagolását, a világítás felhasználását, a jelzésszerű díszletet tekintve e korai Bánk-rendezés fontos előtanulmánya a fővárosinak. Szegeden még stabil színpadon kényszerül dolgozni, de már ekkor vázlatokat készít egy esetleges forgószínpados változat számára. Tervei, mint láthattuk, öt év múlva válhatnak valóra. A két előadás eltéréseit a Nemzeti - már elemzett - technikai adottságai, főleg a forgószínpad eredményezik. Jellemző példa erre, hogy a Nemzetiben - újszerű tömegmozgatása révén - siker-jelenetnek számító „palotaforradalmat" (IV. felv.) a szegedi előadásból még kénytelen kihagyni a rendező. Számunkra azonban most fontosabb a két színpadkép hasonlósága. Az atmoszférát teremtő tömör, román stílus és a boltívek rendszerével létrehozott háromszögkompozíció. A szegedi produkciók közül kiemelkedik még a Hunyadi László kosztümös, szcenírozott hangverseny stilizációja, a Hanncle átvilágítható falai, fátyolfüggönyre vetített lázálom-képei, és a commedia dell'arte-szerüen megrendezett Kisfaludy-darab.

38 Főleg ez utóbbi arat sikert. A játéktér közepére egy dobogót állít a rendező, és két függönnyel zárja le a teret. Leegyszerűsített kapu-jelzések között merész stílusban zajlik a játék. „A színészek előttünk léptek fel a dobogjra, előttünk mentek le róla, esetleg a lábukat lelógatva ráültek, a monológokat pedig kimondták a közönségnek."

39 A felsorolt produkciókban jól megfigyelhetőek az antinaturalista színház motívumai. De nem csak az élő előadásokban tűnik fel az akkori Európa egyik legfejlettebb és liberálisabb színházi kultúrájának ösztönzése. Ezt a hatást érzékeljük Németh Antal első színpadművészeti kiállításánál is. Hosszú hónapok előkészítő munkálatai után 1929. november 16-án nyitja meg az első olyan színházművészeti kiállítást vidéken, amely nem retrospektív jellegű, hanem az élő színházi kultúrára kíván hatni. Közel 100 díszlet- és kosztümtervet, valamint igazi újdonságként - 10 makettet mutat be. Az anyagot Németh instrukciói alapján Jaschik Álmos grafikus és növendékei készítik el. (Munkakapcsolata a neves művésszel a húszas évek közepén alakul ki, mikor Jaschik előadónak kéri fel iparművészeti iskolájába.) Ha az előadásokban Jessner, Engel és a clown-játékban megcsodált Granovsky hatását ismertük fel, akkor a kiállításban a berlini és a kiéli színháztörténeti múzeumok szemléletét nyugtázhatjuk.

40 A rendező stílustörekvéseit elemezve Koltai Tamás így ír: „Németh Antal a maga korában Magyarországon forradalminak tekinthető művészi elvei ellenére nem volt avantgárd rendező. Valószínűleg akkor sem lett volna az, ha a hagyományt parancsoló Nemzeti Színház helyett kötetlenebb társulattal dolgozik."

41 Szegeden Némethnek megadatik a lehetőség, és mint láthattuk, él is vele. Ha avantgárd alatt századunk művészeti irányzatai közül azokat értjük, amelyek a, művészi forma radikális megújításának törekvésétől vezettetve, a legkorszerűbb formai megoldásokat alkalmazzák egy adott időszakban, akkor Németh szegedi korszakát az avantgárd megjelöléssel (nem minősítéssel) kell illetnünk. Hiszen nehezen megkérdőjelezhető áttörést jelentenek fent említett szcenírozásai a színházművészet forradalmi