Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Kovács Gábor: Németh Antal Bánk bán - rendezése (Nemzeti Színház, 1936.)
mára átélhetetlennek ítéli. Innen érthető, hogy Madách és Vörösmarty remekeit, ha teheti, külföldön is bemutatja, a Bánkkal azonban nem kísérletezik (a klasszikusok bemutatóit ld. a jegyzetekben). 5 Értékrendjét tehát e klasszikus müvekre építi fel. Évtizedekig, viszszatérően foglalkozik velük, nemcsak rendezőként, hanem színháztörténészként is. 1933-ban dolgozza fel Madách művének színpadi történetét, a Bánkkal foglalkozó hasonló monográfiáját pedig 1935-ben jelenteti meg. 6 /A témát azonban nem zárja le, a hatvanas években is gyűjti az ide vonatkozó dokumentumokat, sőt '58-ban még tervet is készít a Bánk megfilmesítésére. 7 / A darab külföldi esélytelenségéről szóló gondolatát e monográfiában viszi tovább. Katona müvét a legszínpadszerűbb tragédiának tartja, a „színész feletti színész" zseniális szerepdarabjának. Ám a dráma fő motívumában nem lát egyetemes távlatot, sajátosan magyar konfliktusnak érzi az idegen kultúra szellemével, erkölcsével szembeni vívódást, s az ebből fakadó gyűlöletet. Pozitivista pontossággal megírt könyvében végigkíséri a dráma színpadi történetét, a fontosabb rendezői megoldásokat, sőt az ide kapcsolódó szakirodalmat is. Teljes képet kap és közöl a Bánkról, ennélfogva példátlan felkészültséggel kezdheti el a színpadi megvalósítást. Március 15-én ünnepi külsőségek között mutatja be a Nemzeti Színház Németh Antal rendezését. 8 „Bánk bán a toronyban" aposztrofálja az előadást Kállay Miklós 9 , s valóban a bemutató nagy újdonsága a „furcsa" díszlet. A szereposztás nem sok meglepetést tartogat , ám a forgószínpadra emelt többszintes, architektonikus építmény annál többet. A Nemzeti színpadán szokatlan, antinaturalisztikus rendezői megoldás ez, nyílt csatlakozás a Craigtől számítható forradalmi látványtervezéshez. Craig óta a rendező alkotásának legfőbb eleme a játéktér. A díszletkép, mely anyagaival, formáival, de mindenekelőtt arányaival a művészi közlés elsődleges eszközévé lép elő. Craig ismeretlen perspektívákat és hatáskört ajánl a rendezőknek. Előadásait a színpadművészre alapozza, aki a térelemek - ide érti a színészt is - egymásra vonatkoztatásával képes hatni és közölni. Bár tervei csak töredékben valósultak meg, a színpadi térről kialakult addigi elképzeléseket döntően megváltoztatja: kiengedi a szellemet a palackból. Az új művészi irányt a német és az orosz expresszionista színház fejleszti tovább. Emelvényeket, pódiumokat építenek a színpadra, függőlegesen és vízszintesen egyaránt tagolják a játékteret. így alakulhatnak ki később a Jessner lépcsőrendszerei és Piscator mozgójárdái, amelyekkel Németh Antal Berlinben találkozik. 11 . A látványtervezés iránti fogékonyságot Németh képzőművészeti érdeklődése és képzettsége is magyarázza. A Magyarság hasábjain 1924-től jelennek meg tárlatkritikái, kiállításokról szóló recenziói. Művészettörténetet tanul a bölcsészkaron, miközben titkárának választja őt a Képzőművészek Uj Társasasága. Publikál a Képzőművészetben és munkatársa lesz az Éber László szerkesztette Művészeti Lexikonnak 12 . A színpadi játéktér megújításának fontos példájával találkozhatunk a Bánkprodukcióban. Németh Antal február elején a kecskeméti Katona József Társaság ünnepi ülésén jelenti be újszerű terveit. Forgószínpadra kívánja rendezni a darabot, a hagyományosan naturalista beállítással szemben szimbolikus díszletmegoldást tervez. A sajtó és a közvélemény ettől kezdve nagy érdeklődéssel várja a bemutatót. Bár Sorg Antal építési vállalkozó késik a masszív, többszintes színpad megépítésével, az ünnepi alkalomra mégis a Nemzeti forgókorongján áll az impozáns torony-
