Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon II. (1841-1941)
- az olasz színészek természetes (verista), technikailag hiteles játékstílusukkal véglegessé tették a retorikus-patetikus, deklamáló német színészi iskola térvesztését, és hozzájárultak a színpadi naturalizmus előretöréséhez, különösen a Vígszínház sajátos játékstílusa kialakulásához; - a vendégszereplések során kibontakozott viták termékenyítőén hatottak színészeink játékára. A színjátszás lényegéi érintő nézetekből leszűrhető, hogy a színházesztétikai érdeklődés középpontjába a jellemzetesség került, ami magába foglalta az igazságot, az egyéniségből születő jellemző erőt. Ez a jellemző erő független az író kész anyagától. A színpadon minden más művészetnél közvetlenebbül hat. Ennek a szövegtől függetlenedő teátrális hatásnak feltétele a megfigyelésen alapuló és a részletekből építkező színészi játék technikájának, kifejezési eszközeinek birtoklása, a beszéd és a taglejtés szabályainak mesteri ismerete, ezért az olasz színészek a realisztikus-karakterisztikus színjátszás szintjéről a lírikus-klasszikus színpadi játék régióiba emelkedtek; - Hevesi szerint a színpadi összjáték jelentősége növekedett, ami a rendező szerepének további térhódítását jelentette. Goldonit a kritika a verizmus előfutárának tekinti. Az olasz színészek a veristanaturalista színjátszás kibontakozása idején szerepeltek Budapesten, amikor a magyar színházművészet fejlődése megtorpant. A szerzői munkásság és az adekvát színpadi megjelenítés találkozásából születő olasz előadások a hazai közönség érdeklődését is fokozatosan felkeltették és így hozzájárultak az ízlés átformálásához, a megkésett naturalizmus színpadi térhódításához. A Vígszínház megszületésével kezdődő folyamat a Nemzeti Színház számára versenyhelyzetet teremtett, ezért az akadémikuskonzervatív játékstílust modernebb színpadi kifejezéssel váltotta fel. A század első éveiben az együttes személyi felfrissítése - Váradi Aranka, Pethes Imre, Ódry Árpád, majd Rajnai Gábor, Bajor Gizi, Tasnády Ilona, Kürti József és mások bekapcsolódásával - meg is történt. A fiatal művészek játéka teremtette meg a Nemzetiben az új stílust akkor, amikor a főváros új színpadain már a naturalizmus jutott uralomra. 8. Goldoni színháza és Hevesi Sándor Nem Goldoni, a komédiaíró keltette fel a magyar rendező érdeklődését. A már említett színházi előadásokon szerzett személyes élmények - Duse játéka a Fogadósnéban és a Compagnia Comica Goldoniana vendégszereplése késztették arra, hogy a velencei szerző munkásságának különböző minőségben - kritikus, fordító, rendező, színházvezető - fokozottabb figyelmet szenteljen. A Nemzeti Színház Goldoni születésének 200. évfordulójára emlékezve 1907 áprilisában mutatta be a Hazug című vígjátékot. Kosztolányi Dezső A Nemzeti Színház Goldoni ünnepe címen megjelent írásában méltatva az évfordulót a commedia dell'arte megújítóját, Goldonit lángésznek minősítette, aki a természetellenest természetessé, a sallangost egyszerűvé tette azzal, hogy a „commedia holt váraiba élő embereket lopott be, színes álarcok mögé rejtette az igazságot, s parasztos (?) egyszerűségével és naiv emberszemléletével sokkal változatosabb, differenciáltabb jellemeket látott és rajzolt, mint ügyeskedő kortársai 45 ." Kosztolányi forradalmárnak, színpadi zendülőnek
