Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték
A Magyar Művészeti Almanachban megjelent statisztika szerint viszont csak 546 hely lenne, s ebből is 156 a páholyokban. 55 Az eltérés oka az lehet, hogy ez utóbbi adat csak a földszinti helyekre vonatkozott. Méreteinél fogva a színpad sem volt alkalmas az egyfelvonásos műfajra. A Várszínháznak 18 méter hosszú és 12, illetve 7 méter széles trapéz alakú színpada van. 56 Emiatt Feld Irén, a kezdeti néhány előadást kivéve, megpróbált olyan darabokat bemutatni, amelyek nem hatnak rosszul nagy színpadon sem. Ilyen Björsterne Björnson Mikor az új bor forr c. műve, amelyet Kolozsvárott a Nemzeti Színház mutatott be 1910 februárjában. De Csehov Sirály a, Timár Béla A munka és Strindberg Pajtások c. munkája sem egyfelvonásos kamaradarab, a nagyszínpad előnyeit jól ki lehetett aknázni ezek bemutatásakor. A Várszínházban, ahogyan ez várható volt, csak az erkölcsi siker szerződött a társulat mellé. Közönség nincs, sokszor a kiszolgáló személyzetnek játszottak. A fizetés is bizonytalan lett. Feld Irén csak kisebb előlegeket tudott fizetni gázsi helyett. Emiatt lazult a fegyelem is, volt olyan tag, aki kénytelen volt munkába állni. "Valamiből élnem kell" - védekezett. 57 Az utolsó előadást március 3-án tartották. Ezután még néhány vidéki városban vendégszerepelt Feld Irén ifjú művészeivel. Nyíregyházán, Nagyváradon, Hódmezővásárhelyen és Aradon mutatkozott be a Kamarajáték. Ezeknek a városoknak szintén nagy színházuk volt, az aradiban és a nagyváradiban ezernél többen foglalhattak helyet. Talán ä legalkalmasabb a nyíregyházi volt, amely "mindössze" 543 személyt tudott befogadni. A Hódmezővásárhely c. lap utal is erre az ellentmondásra: "Feld Irén műsorának azt a részét hozza magával vidéki körútra, amelynek nagyobb színpadon és tága5 8 sabb nézőtéren is megvan teljes hatása." így Stucken Ninon de L 'Enclos , Csehov Sirály és Strindberg Pajtások c. drámájával léptek a közönség elé. Epilógus Az utolsó Kamarajáték-előadásra, Ibsen Ha mi holtak feltámadunk c. drámai epilógusára a Budapesti Színházban került sor. Feld Zsigmond 1912 elején (I. 24-én) az egykori faszínház helyén emelt
