Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték
koszínháza t, a Városligeti Színkört (Színházat) kereszteli erre a névre, talán így akarva megszabadulni attól a rosszul csengő városligeti jelzőtől, amelyet sokszor negatív értelemben ragasztottak színházára és működésére. De ez sem kamarajátszásra épített terem, hiszen 1200 férőhelyes. Irén azonban nem választhat mást, csak a papa színháza marad, ha ismét meg akar próbálkozni ezzel a mostohán kezelt műfajjal. Az eredetileg október 9-re tervezett bemutató Hanako japán színésznő játéka miatt egyre tolódott, s csak október 13-án, szokatlan színházi napon, hétfőn került bemutatásra. Egyelőre két estére ígérte a színház a Kamarajátékot, de az olasz átváltozóművész, Orestes Domini vendégjátéka után már nem került műsorra. Feld Irén legközelebb október 26-án lépett fel ismét, Raupach A molnár és gyermeke c. színművének Máriáját formálta meg... Akár szimbolikusnak is felfoghatjuk ezt a műsort. A Kamarajáték előadása csak helypótló volt, de még annak sem igazán jó. így már október 26-án meg kellett kezdeni a halottak napján szokásos darab előadásait. A Kamarajáték hatása Történeti áttekintésünkből kiderült, hogy a Kamarajáték iránt nem mutatkozott igazán széles érdeklődés. Ezt nem lehet egyértelműen azzal magyarázni, hogy gyengék voltak az előadások. A kezdeti bizonytalanságot és a sokszori készületlenséget felváltották a sikeres bemutatók, s a sajtó egyértelműen dicsérte a színészeket is. Az súlyosabban esett latba, hogy olyan szerzőket akartak a közönséggel elfogadtatni, akik jószerével még Németországban sem voltak ismertek. Voltak azonban emlékezetes előadások is, sajnos, nem azok közül, amelyek kiállták több generáció szigorú kritikusainak, irodalmárainak, nézőinek próbáját. Az emberek a Stucken-, a Lange- és a Björnson-bemutatót kísérték nagyobb figyelemmel. Talán ezek a művek álltak a legközelebb a kor divatos irányzatához, a francia jól megcsinált színművekhez. (Később a Ninon de L'Enclos ból moziszkeccset is rendezett Feld Irén.) Legjobban a vidéki lapok őszintesége árulkodik a Kamarajáték fogadtatásáról. Itt nincs olyan nagy választék, mint a fővárosban, s ha színészek jönnek vendégszerepelni, különösen, ha
