Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték
Kapossyné Anna, P. Karádi Aranka, Kun S., Kunossy Ella, Marosi Júlia, Miklós Elemér, Molnár József, Sándor Nelli, Sár F., Sebesi, Szentirmay Béla, Vitéz Róbert. Ezeket a neveket olvasva, nem is lehet azon csodálkoznunk, hogy Bárdos konkurrens színházával szemben a Kamarajáték csak nehezen tud érvényesülni. A Várszínházban Feld Irén megkapta ugyan egy évre a Zeneakadémia Kamaratermét a minisztériumtól, de Bárdos Artúr említett igénye a helyiségre felborított mindent. Feld Irént az államtitkár támogatta, Bárdost a miniszter. A Zeneakadémia igazgatója azonban mindkét kérést visszautasította, mert az akadémia operaszakos növendékeinek szüksége volt a teremre, mint nélkülözhetetlen gyakorlóhelyre. 52 A hír lesújtó volt a direktornő számára, de nem keseredett el. Először azt tervezte, hogy a Városligeti Színházban, ha a Sven Lange-darab sikert arat, hetente kétszer előadásokat tart. A Városliget közönsége azonban nem támogatta ezt az elképzelést, így a Kamarajáték számára a Várszínház maradt, mint utolsó lehetőség. Ekkor Feld Irén már csak feltételes alapú szerződést tud kötni színészeivel. Ha a Várszínházban sem lesz publikum, megszünteti a Kamarajátékot. Gellért Lajos rosszul emlékezik, hogy kétszer, köznapokon, mikor a Nemzeti Színház nem tartott előadásokat, játszottak a Várszínházban. 33 Az, hogy szombatra és vasárnapra is sikerült megkapni a színházat, sok mindenre rávilágít: a Várszínház hétvégi üzemeltetése még az állami szubvencióval dolgozó Nemzeti Színháznak sem volt kifizetődő. Ezért nem is akadt bérlője soha hosszabb időre a színháznak. Elsősorban a budaiak látogatták a színház előadásait, hiszen Pestről külön kirándulás volt átjönni, nem beszélve arról, fizetni kellett a hídon és a siklón is. A Kamarajáték nézői pedig nagyrészt abból a társadalmi rétegből kerültek ki elsősorban, amelynek ezek a kiadások is számítottak. A Várszínház emellett a kamaraszínházi formának sem kedvezett. 54 Háromemeletes nézőtere volt, páholyokkal: 1200 néző ülhetett le.
