Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

említsük. Ismét jó kritikák, ismét nagy siker - és ismét semmi. Az újságírók megint olyan tulajdonságokat és adottságokat sorol nak, amelyek közül sokkal kevesebb is elegendő lenne a színipályához: hangja, alakja kellemes, beszédes, szép szeme van. Kére setlen egyszerűséggel, mély érzéssel játszik. Ügyes a játéka, biztosak a mozdulatai. Egyetlen pont van, amit a kritikusok meg próbálnak ügyesen megkerülni jelzőikkel, Irén megjelenését. A fényképek tanúsága szerint nem különösebben szép. Karinthy Frigyes egyik későbbi kritikájában is ezt a megállapítást erősíti meg, de ő ezt a Júlia kisasszony

ban nem is hiányolja."'"

7 Ezek a korai szerepek viszont szinte megkövetelik a szépséget, a szó klasszikus értelmében. Irén ezt a hiányt tehetségével ellensúlyozni tudta, de valószínű, hogy ez a már-már előnytelen külső az egyik akadálya annak, hogy akár a Nemzeti Színházba, akár a Vígszínházba szerződtessék. Hiszen például őelőtte Trilby szerepében a kor szépségei tündökölhettek: Delli Emma, Varsányi Irén Küry Klára. De része lehetett a szerződtetések elmaradásában annak is, amit édesapja, Feld Zsigmond említ: "Sajnos az intrikákkal nem tudott az ő törékeny, becsületes lelke megküzdeni, és inkább visszavonulva folytatta sikereit különböző színházakban, mint vendégművésznő."''"

8 Állítólag rövid ideig a Magyar 19 Színháznak is tagja volt. 1908. május 12-én, nyolc évvel az első nemzeti színházi bemutatkozás után, Feld Irén ismét az ország első színpadán szere pel. Ibsen Nóra c. drámájának főszerepét választja, hogy ismét bizonyítsa a szakembereknek és híveinek, hogy méltatlanul mellő zik a magyar színházi életben. A kritikákat forgatva azonban is mét csak vegyes a kép. A nyolc évvel ezelőtt oly otrombán fogai' mazó Budapest most valóságos dicshimnuszt zeng, míg a Pesti Nap ló (j) jegyű bírálója arról ír, hogy Feld Irén nem alkalmas i20 lyen nagy művészi feladat megoldására. A Magyar Színpad előzetes kommünikéjében arról is szólt, hogy a csitri leányból, aki A nagymamá

ban Márta szerepében mutatkozott be, most lett érett művésznő, amikor arra vállalkozott, hogy Ibsen Nóráját eljátssza. S valóban Feld Irénnek ez első olyan szerepe, amely továbbmutat a Kamarajáték létrehozása felé.