Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

el a színiakadémiát, s 1870-ben a Josefstädter Theaternek lesz tagja. 1874-től évente megfordul Pesten társulatával. 1876-ban, amikor a Herminenstädter Theater igazgatója meghalt, a 26 éves Feld Zsigmond lett a direktor. Ugyanebben az évben kötött házasságot Plesch Katalinnal, dr. Plesch Mátyás gyáros leányával. Ez a két esemény valószínűleg összefüggött egymással, de Feld erről emlékirataiban mélyen hallgat. 1879-ben megnyitja a Városligeti Színkört az Aréna út és István út sarkán. 1889-ben már magyar nyelvű előadásokat is tartottak, 1909-től pedig csak magyarul játszanak benne. Feld Zsigmondnak tizenkét gyermeke született, közülük négyen kerültek szorosabb kapcsolatba a színházzal: Aurél, Mátyás, Olga és Irén. A Feld-család története a magyar színművészet fejlődését is jól szemlélteti: a papának először német Arénája van, a századfordulóra, ahogy Budapest is magyarosodik, a magyar nyelvű előadások kizárólagossá válnak. Leánya, Irén pedig megpróbálkozik a kamaraszínházi formával. De a család és színházai története egyben mutatja azokat a szűk korlátokat is, amelyeket a kor ízlése állított fel: Irénnek csakhamar le kell mondania tervéről, s az egyébként irodalombarát és művelt Feld Zsigmond is kénytelen a sokszor alantas szellemű, zenés bohózatműfajnak nagyobb teret engedni Színkörében. Feld Irén 1883-ban született. Tíz éves korában már fellép az édesapja által alapított és igazgatott Fővárosi Gyermekszínházban, a Vigadóban. Első szerepei azoknak a híres meséknek a főhősei, amelyek Komor Gyula, Földes Árpád, Vázsonyi Jenő tolla alatt születtek újjá: Hófehérke, Hamupipőke, Tündér Ilona. Elvégezte az Országos Színészakadémiát, s ezután ismét csak édesapja színházában, a Városligeti Színkörben lép fel. Itt játszotta, többek között, Júliát (Shakespeare: Rómeó és Júlia

), Enriquetát (Echegaray: Folt, amely tisztít

), Cláire-t (Ohnet: Vasgyáros

) és Noémit (Jókai: Az aranyember)

. A századfordulón két alkalommal is vendégszerepel a főváros, s egyben az ország két legjelentősebb színházában. 1900. április 18-án Csiky Gergely A nagymama c. színművében mutatkozott be a Nemzeti Színházban. Édesapja így emlékezett ennek a fényes eseménynek előzményeire: "(...) gróf Keglevich István, a Nemzeti