Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

lalkozásnak: több fiatal művész örökre eljegyezte magát azzal a színművészettel, amely akkoriban és még nagyon sokáig "forradalminak" számított. Hozzájárult ugyan ehhez a munkanélküliség is, de jónéhány kiváló művész tudta volna, mint ahogyan néhányan csakugyan így tettek, a jól menő magánszínházakban is kamatoztatni tehetségét. De vajon miért válhatott vonzóvá az irodalmi típusú színházi forma éppen a fiatalok számára akkor, amikor mindenki nagy sikerekről álmodozott? A korban egyedüli fokmérőnek a karrier, a siker számított, s ez a színművészetben sem volt másképpen. Gellért Lajos, a Thália Társaság tagja, leírja visszaemlékezéseiben, hogyan fogadták a fiatal színészek Hevesi új elveit: a kezdeti bizalmatlanságot megszüntette a bemutatók sikere, és egyszerre g vonzó lett a Thália. Nem utolsósorban az új játékstílus miatt, amely felszabadította a már-már rutinná merevült színészi játékot, megszüntette a szavalást, a konvencionális gesztus- és mimika-készletét. A fiatal művészeket a Nemzeti Színházban élő stílus már nem a hősi korszakra emlékeztetette, s szívüket nem hatotta át a kanonizált nemzeti romantika. A század első éveiben az olasz és német színészek vendégjátékai pedig nyilvánvalóvá tették számukra, milyen irányban kell keresni a színjátszás új útjait."^ így történhetett, hogy a Thália megszűnésével nem temették el egyszeriben az irodalmi színház ideáját. A potencionálisan számba jöhető közönség és az eredeti magyar színdarabok hiánya nem riasztotta vissza a hazai színművészet néhány művelőjét abban, hogy nálunk "kísérletinek" számító, a Tháliához hasonló kamaraszínházat próbáljanak megvalósítani. 1910. február 10-én az Uránia Színház színpadán Feld Irén vezetésével új társulat mutatkozott be, Kamara-játék néven. A darab kiválasztása - Strindberg Júlia kisasszony c. egyfelvonásosát mutatták be először - jelzi, hogy a Thália Társasághoz hasonló vállalkozás indul, de a társulat neve egyértelműen Reinhardt hatását is mutatja. A Feld-család Feld Zsigmond 1849-ben Pozsonyban született.^ Bécsben végezte