Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - FRIED ISTVÁN: Varázs - harmincnyolcszor. Márai Sándor színműve

a szavak hatalmától rettegő és ezért a szavak ellen felinduló Maharama. Estella átveszi Krisztián szavait, mert a szóban, a gondolatban igazság rejtezik, s ez az igazság megérinti az igaz­ságra szomjas Estellát. Jóság is megbúvik a könyvektől okosult Krisztián igéiben, és ez az, amely más, több, mint amiben eddig Estellának része volt. Márai (mottónkra utalunk) úgy képzelte el színpadát, hogy abban minden a helyén legyen, a cselekedetek logikusan kapcso­lódjanak egymáshoz. Mindez egy szalondrámában vagy történelmi színjátékban lényegesen könnyebben valósulhat meg, mint egy köl­tői-lírai játékban, egy eleve stilizált nyelvű és világú színda­rabban. A szalondrámában a feltáruló múltból következő események vagy a fokozatos lelepleződés, a ráismerés és a rádöbbenés moz­zanataiból áll össze az egész. A történelmi színművet részben meghatározza az ismert vagy megjelenített történelmi események sora, a történelmi erők összeütközésének, a hatalmi problemati­kának logikája, az egymás ellen feszülő erők jól leírható szán­déka. A Varázs cirkuszi környezete jelzés: az író a világot nem a társadalom rideg-kegyetlen meghatározottságai, hanem azok elle­nében látja, képzelteti el, s a művészetben úgy jelenik meg a világ, mint amely egyszerre valóságos és a valóságon túli lét. Cirkusz, tehát varázslat, szemfényvesztés, a világ erővonalai, dimenziói egy, a világot ironikusan szemlélő művész látomásában kapnak alakot. Olyan művészében, aki hisz és nem hisz művészeté­ben. Hisz, hiszen az egész világ színház, de nem hisz, mert ebben a világban-színházban már nem az ő művészetének törvényei ural­kodnak. Mitsem ér már a szelíd varázslat, erőteljesebb, az alan­tasabb ösztönökre ható mutatványoknak tapsol a közönség; s mi­ként öregszik a madarakkal dolgozó művész, akként avul el a né­zők szemében a halk és természetes csoda. A színműveket éltető konfliktusok Maráinál ebben az eset­ben belül és kívül egyaránt lejátszódnak. Önmagával, a körülmé­nyekkel, a többiekkel vívja harcát Krisztián, önmagával, a kö­rülményekkel vívja harcát Estella, a magabiztos Maharama nem tudja legyőzni vetélytársát, Estella feltámadó érzékei ellen nem tud mit tenni Krisztián. Rex és Pietro, a mellékszereplők sem

Next

/
Thumbnails
Contents