Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
DRÁMATÖRTÉNET - NAGY ADRIENNE: "Örök te vagy csak, égi szerelem!" (Csiky Gergely újromantikus színműírói korszaka)
Elhagyja őt az isten szelleme S a Pythia nő lesz, mint a többi nő. A próbát azonban nemcsak szubjektív megfontolásból "kellene" kiállni, hanem objektív okokból is. A jósda ugyanis önmagának is jósolt : Minden, minden kipusztul, romba dől, Mihelyt - jegyezd meg jól - a Pythia Arczát halandó férfi ajka éri. A Csiky Gergely által kitalált mese inkább romantikus, hiszen a főhősre váró előre tudott és meglepetésszerű akadályok, maga a próbatétel, a próbaút, amely a romantika által felfedezett népköltészetre utal, máris sejteti az újromantikusok nagy példaképét, a Csongor és Tündé t, amely legteljesebben éppen _A jóslat-ra hatott. Tartalma: A jósnap és a társnőknek szánt férjek bemutatása előtti napon Adrastos, a főpap és Dioskuros, a templomszolga aggódva várják a körúton levő Pythiát, aki késlekedik. A nagyobb aggodalomra Adrastosnak van oka, aki nemcsak a jóshely érdekeit tartja szem előtt, de maga is szerelmes a szép papnőbe. A lány fu tva-remegve érkezik, kissé összefüggéstelenül beszél, védi üldözőjét, egy társnőjének szánt férj jelöltet, akibe - Adrastos szeme nem csal - maga szeretett bele. A főpap mindent elkövet, hogy a Pythia és Helios, az "üldöző" fiatalember egymásra találását megakadályozza. Először a fiút akarja lebeszélni, majd o lyan cselt eszel ki, hogy a Pythiát és a másik szerelmes lányt, akit Olympia-Pythia éppen Heliosnak "szánt", és Helios barátjának a szerelme, bezárja a templomba. Olympia ugyanis minden óvintézkedés ellenére találkát beszélt meg szerelme tárgyával. Erre a találkára Adrastos két beöltöztetett hetérát rendel oda, de terve ismét meghiúsul, mert a két lány két másik férjjelöltet kerget, akikhez viszont ők akarnak feleségül menni. A Pythia találkozik kedvesével, és a jósnapon elárulja érzelmeit. Adrastos ekkor végső cselhez folyamodik: a templom kincseivel együtt el akarja hurcoltatni Olympiát. Terve ismét meghiúsul, és a színmű végére mindenki megtalálja a párját. Az igazi cselekvés lehetősége Adrastoson kívül csak Olympia és Helios számára adott. A mellékszereplőket több bíráló feleslegesnek tartotta, és az Akadémia bírálóbizottsága is pusztán a komikum hordozóit "tisztelte" bennük, amit - "vígjáték" megjelölése ellenére - nem talált, mert - újromantikus darabról lévén szó - nem is találhatott meg a főszereplőkben. A bírálók