Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
társadalmi valóságához. Aki tehát ma komédiáinak színrevitelére vállalkozik, annak a 18. századi Velence köznapi világának, emberi magatartásformáinak, a környezeti elemeknek alapos ismeretebői kell kiindulnia.A másik probléma műfaji természetű, és lényege, hogy nem lehet a Goldoni-életművet homogén, egységes egészként felfogni, és a komédiákat egyetlen dimenzióra, a komikai, netán a bohózati mozzanatokra egyszerűsítve a játékos látványosság jegyében játszatni. Azt a körülményt, hogy Goldoni az elvont maszkokból jellemeket formált, hogy komédiáiban a komikus és tragikus elemek egyaránt jelen vannak, az előadások műfajának és stílusának megválasztásánál is figyelembe kell venni. Az eltelt évtized előadásai közül (két Mirandolin a-előadáson kívül) a Nyári kalandozáso k, a Nyaralás-trilógiából Győrött készült, tömörítő adaptáció színrevitele, továbbá a miskolci Chioggiai csetepat é azért maradt emlékezetes, mert a komikai mozzanatokat elgondolkoztató, tragikomikus pillanatok váltották fel, amelyek az emberi kapcsolatok bonyolult természetére, a figurák ellentmondásos tulajdonságaira világítottak rá. Ebből adódott az előadások stílusbeli sajátossága; a színpadon nem a helyzetkomikum, a felfokozott mozgás és ritmus, nem is a rokokó atmoszféra és életkép, hanem a karakterábrázolás, a figurák közötti viszonylat-rendszer, a szereplők társadalmi állapotának bemutatása, az összjáték és a realista környezetrajz került előtérbe. A rendezők - Marton László, Zsámbéki Gábor, Szikora űános, Major Tamás - nem ragaszkodtak mereven a műfaji határokhoz, kialakult játszási konvenciókhoz, hanem az elmélyült, újszerű értelmezést kiteljesítve, a darabokat egyszerre derűs és komoly, komikus éö tragikus hangnemben játszatták, és így sikerült elkerülniük, hogy az előadások egysíkúak legyenek. A játék felett elgondolkodó néző pedig nem kevés hasonlóságot fedezhetett fel a színpadi figurákat mozgató érzések, indulatok és saját esendő, kicsinyes természete között. A keleti misztériumjátékok és a barokk színház fényes külsőségeit idéző, zalaegerszegi Turando t-előadás és a 5zar98
