Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

vészetek és tudományok lankadatlan és buzgó művelése nélkül a nemzetet pallérozottá tehetné" - írja 1658-ban. A nemzeti művelődés e korai programjában már sgy Széptudományi Akadémia gondolati csíráját véljük fölfedezni, s erre a felismerésre aligha jutott volna el Apáczai Csere János, ha nem ismerte volna mélyen és közelről a korabeli művelt Európa - mindenekelőtt Nyugat-Európa - törekvéseit és vívmányait. Nemzeti kultúránk intézményeinek megvalósítására azonban még sokat kellett várni. Csak a legjelentősebb mozzanatokra utalva említem, hogy a Széchényi Országos (később : Országos Széchényi) Könyvtár 1802.évi, illetve a belőle formálódó Nemzeti Múzeum 1808. évi megalapítása volt a tulajdonképpeni fordulópont, amely után néhány évvel (1812-ben) már országgyűlési határozat jelentette ki, hogy a Nemzeti Múzeum a rég óhajtott Tudós Társaság nélkül csonka. Ennek létrehozására pedig 18 évet kellett várni. 1802 és 1825 jeles dátumai a magyar művelődéstörténetnek. Ezekhez csatlakozik harmadikul a Pesti Magyar Színház megteremtése 1837-ben, amely az előző évszámokkal szoros összefüggésben értékelendő, tőlük el nem szakítható. Emlékeztetek arra, hogy e színház létrejöttében a Tudós Társaság, tehát az Akadémia tagjai és az Aurórások (Bajza József, Vörösmarty Mihály és köre) igen nagy szerepet vállaltak. Egyébként is mindaddig, amíg a Nemzeti Színház létre nem jött, de azután is egy ideig a szépirodalom, s benne a magyar dráma gondozása - még a Kisfaludy Társaság megalakítása után is - hosszú időn keresztül helyet kapott a Magyar Tudományos Akadémián, a tudományok művelése mellett. Tisztelt Hallgatóság! E néhány rövid utalással az volt a célom, hogy rávillantsak arra a szoros történeti és eszmei kapcsolatra, amely a jubileumát űlő és e konferenciának a mai és holnapi napon helyet adó intézmények között fönnáll. Ez a kapcsolat pedig küldetésünknek, a magyar nyelv és kul7