Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
Az új színház legnagyobb nóvuma azonban mégis az előadásnkrendszerességében, a színházi évad fogalmának a megjelenésében volt. Ez - a nyári szünetet is beleszámítva egyik év húsvétjától a következő húsvétig tartott. A varsói házak kapuján egyszercsak megjelentek a színes színházi plakátok, műsorok. Az első előadás 1786. május 0-án, a király névnapján volt. Gondot okozott viszont a társulat kialakítása. A férfi szerepekre a varsói jezsuita kollégium iskolai drámákban már jeleskedett hallgatóit kérték fel. A női szerepekre azonban sokáig nem akadt vállalkozó. Csak hosszas keresés után sikerült két "város-szépét" találni, akik ily módon akartak megszabadulni a férjüktől. Az első társulat két év alatt állt össze: 11 férfi és 5 női tagból állt. A király véleménye szerint az eddig írt lengyel darabok nem feleltek meg az új színház céljainak, és ezért pályázatot hirdetett meg új művekre. A díjak összege 200 dukát volt. Ezt az egyetlen pályázó, Jozef Bialowski nyerte el Moliere Tolakodó k / Natrec i/ c. művének átdolgozásával. (Eredeti címe: Les Facheux.) Az új színház az addig csak külföldi opera-társulatok vendégszereplésére szolgáló Operalnia épületében kapott helyet, amelyet Szaniszló Ágost elődjének, III. Ágostnak az örököseitől vett át. 1765. november 19-én zajlott le a Tolakodó k bemutatója. Amikor a függöny felemelkedett, a közönség Tháliát látta a színpadon, amint a Parnasszusról le-* szállva tudatta a királlyal és a nézőtérrel, hogy nagy feladat várja: századokkal előbb fel kellett volna már számolni a "szarmata erkölcsöt és szokásokat", de ez tovább most már el' nem odázható. mindenesetre megtesz mindent, ami rajta múlik. Az első két évadban a Moliere-adaptáció mellett 12 más francia és olasz mű került színre, amelyek így vagy úgy mind "a szarmata világképpel és magatartással" vitatkoztak. 69