Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
ban megvilágítják, hogy a polgári hatalmi törekvések fejletlensége Németországban a gazdasági kibontakozást fékező feudális széttagoltságra és az ehhez kötődő töretlen tekintélyhitre vezethető vissza. A német polgár inkább hajlik arra, mint a francia, hogy fejedelmében az embert lássa, már a legtöbb fejedelemség viszonylag kis területe miatt is. Ez az előző években kialakult "fejedelemnevelés" gondolatkörén alapul, és a forradalmi zűrzavar idején különösen erős, domináló igénynek látszik. A színházi közönséget alkotó polgárok támaszra nem a hosszasan vitatott ideálokban lelnek, hanem ennek francia következményeitől megfélemlítve, a helyi hatalom iránti vélt vagy valós bizalmi viszonyban. Konstatálják azért a forradalom hatásai t, vitába szál lna k ezekkel és fejedelmeiket a megelőzésre vonatkozó tanácsokkal látják el. Aui t n ^ * J A helyzetet Ernst Brandes foglalja össze az 1792-ben Hannoverben megjelent írásában, amely A francia forradalom Németországra vonatkozó néhány eddigi hatásáró l címet viseli. Különösen a nagyobb államokban , mint Poroszország, Ausztria, a Szász Választófejedelemség és Hannover "szinte semmi, egyáltalán semmi nem történt, amit idetartozónak tekinthetünk." A szász zavargásokat csak nagyon feltételesen lehet a francia forradalommal kapcsolatba hozni, az ausztriai eseményeket II. József uralkodása váltotta ki, a határkérdések nem belpolitikai jellegűek, a nyugati kisállamokban pedig az elnyomás miatti forrongásokat gyors orvosló intézkedésekkel sikerült lecsillapítani. Ez volt a forradalom egyetlen, de jótékony következménye. A nemesség már nem fog a reformok ellen hadakozni, a terheket igazságosabban osztja el, mert "olyan idők jöttek, amikor a kiváltságos rendeknek néhány előjogukról le kell mondaniuk ahhoz, hogy másokat megtarthassanak". Ezt a reményt kapcsolja össze a szerző az alkotmány fokozatos javítását és a jó közigazgatást célzó követeléssel, ami még mindent megelőzhet. Nem lehet viszont jóváhagyni, ha továbbra is megsértik a levéltitkot, korlátozzák a szólásszabadságot, fokozzák a polgárok kötelezettségeit és 56
