Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

a felsőtest mozgalmas színhatásának kellemes ellentétét adja a lombok sötét foltja. A két ideálportretikus alak tekintetének irányát a térdeplő kérő-hívó jobbjának mozdulata kettőzi, a csoport a háttér fájával kissé megtört diagonálist képez, ennek ellenpárja a lombok és dombok ferde kontúrvonala. A kép sötét középmezeje felett a levegőperspektíva megnyugtató zöldjei, kékjei, az alsó képszegélyen pedig elég magasan - ezzel a színpadi hatást érzékeltetve - enyhén megtört vízszintesben , de a diagonális szerkezetbe is bekomponálva két fehér mesemadár és világos folthatású, kékeszöld levelekből kiemelkedő orchidea-virágok Mielőtt végezetül rátérnék Muszorgszkij Gnó

mjához készített jelmezének ismertetésére, meg kell jegyeznem, hogy a megőrzött rajzok egy része nem azonosítható, s hogy az egyik borítón lévő jegyzet szerint Jacopo Peri, Bruno Bariili zenéjéhez, Joseph Haydn Búcsúszimfóni

ájához, valamint egy görög t'ánckompozicióhoz is készültek tervek. A "Gnomus"-kompozició Muszorgszkij Egy kiállítás képei c. zongoraműve második darabja alapján készült, s a legfiatalabb Braun-nővér, Léonie saját koreográfiájú szólótánca volt. Már az első fellelhető műsorok egyikén (1917. december 10. Koppenhága) is találkozni vele, és legalább 1931-ig műsoron tartották. Az utolsó fennmaradt olyan koncertműsor, amin a darab sze r^e pelt, a párizsi Ranelagh-színház 1931. március 19-i előadásáé. A tervező részt vett a táncosnő néhány párizsi próbáján, s az itt készült gyors tollrajzaiból néhány megmaradt. Az a

lkotófolyamat ennél a kompoziciónál szinte végig nyomonkövethet

ó . Maga a zenemű a szerző egy barátjának, Hartmann építésznek a rajzai keltette élményt vitte át zenére. A cnóm, a törpe képe a kiállítás első darabja lehetett - legalábbis a zongoraműben ez a sorrend. A darab hangnemi, formai, harmóniai és motivikai elemzése (amelyért ezúton mondok hálás köszönetet Kőriné Várnai Klárának), egyaránt arra mutat, hogy a szerző 214