Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
változatot mutatnak, ezek közt elég jelentékeny formai eltérések mellett érdekes azonosságként megfigyelhető páros elemek: szoros-laza, sima-hullámzó, függélyes- szabálytalan redőzésű ütköztetése, szembeállítása. Az áthangolt barokk jelleg mintha csak a zene emelkedettségét kívánná aláhúzni. Domenico Scarlatti közismert Pastoral e című darabja volt a "Constanza" kompozíció kísérőzenéje. (Nem derült ki, női nevet vagy az ' állhatatosságot', esetleg mindkettőt jelentette-e a cím.) A darab a műsorokon 1927-ben tűnt fel, és csak egyszer hiányzott 1931-ig. Ezért meglepő, hogy tervezése csak 1932. szeptember 15. és 24. közt merült fel. A pártás figura lábközépig érő, lendülő fehér batiszt szoknyája felett - amit hol fodor, hol ferdeszabású csík fog le - fűzött derék, ezt a csípő felett feltűzött színes kötény egészíti ki. A hét vázlat ezt az alapötletet járja körül. Ami itt meglep, az a ké k szín túlnyomó uralma: hat vázlaton találkozunk vele. • Az Ári a című tánckompozíció (Schumann) a fellelt dokumentumok szerint csak 1928-ban és 1930-ban került előadásra, de a tervezőt később is erősen foglalkoztatta. 1931 decembere és 1932. szeptember 21. közt tizenöt rajzban fejezte ki gondolatait. A keleties, török rableány-képzetet lassan fejleszti át egy "hibrid" fantázia-képbe. Az egész sorozaton jellegzetes a fejdísz kiemelése, mind méretben, mind formában. A rabságból kitörést nemcsak az eltépett lánc, hanem a riadtság, lázadás, menekülés (vagy diadal) mozgásvetületeit idézik fel a szemlélőben. A Beethoven-kosztümhöz alapul szolgáló zenére egy-két naplójegyzet nyújtja az összes támpontot; így 1930. október 10 -én z ongorasz onáta-e1emzés Madame Couvreux számára; egy más helyen pedig szó esik egy andante koreográfiájának betanulásáról. A rajzok dátumai szerint a sorozaton két ízben dolgozott Korach: 1931. december 29. és 1932. január 6., valamint 211
