Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

mű egészébe. A Pesti Hírlap szerint "kár volt bemutatni"; de a többi lap tudósítója is csak az apa önfeláldozó gesztusát veszi észre, a dráma végzetszerűségét emeli ki. A kritikusok szerint Pesti Kálmán az apa szerepében "erőteljes alakítást nyújtott". A nehéz szerepet gazdag skálájú, egyöntetű nemes tehetséggel játszotta. Az Újság szerint ő a legkiválóbb Strindberg-színész. Bresztovszky Ernő így ír róla a Népszavában: "Egy-egy mozdulatába, haldoklásának egy-egy kínos jelenetébe beleremegett az ember". Adél szerepében "méltó partnere" volt Harmos Ilona. Kitűnően játszott D. Huszár Irén (Teréz), Saláth Etel (Anikó) és Antalffy Sándor (Antonio). A Hattyúvé

r c. mesejáték osztatlan sikert aratott. Strindbergnek ez a műve méltán nyerte meg a nézők tetszését. Ebben szó sem esik a szokásos strindbergi problémákról; szokatlan tőle a szerelem mindent legyőző hatalmának megjelenítése: Hattyúvér és a Herceg diadalmas szerelme nem hasonlítható egyetlen más Strindberg-műben megjelenő férfi-nő kapcsolathoz sem. A mesék kellékeinek felhasználása (pl. a hervadó rózsa, kürt, viharos tenger, tetszhalál^ s a mesék állandó szereplőinek felléptetése (jóságos apa, gonosz mostoha, mostohatestvérek, állattá változtatott pozitív szereplők) olyan mesevilágot teremtenek, amelyben kötelező a szerencsés vég. A mesejáték Bárdos rendezői elképzeléseihez a legjobb irodalmi alapanyagot szolgáltatta. A bemutató előtt így ír erről Bárdos: "A színészi deklamációnak és mozgásnak keretet és hangsúlyt adni Gulácsy Lajos kitűnő és próbált festői ösz42 töne segített . Gulácsy sajátkezűleg festette meg az egész mese díszletét, furcsa rejtekeivé^, állataival, csodáival.

4"

5 A lapok stílusos és hangulatos színpadi képről, helyesen elrendezett színpadi csoportokról, stílusos rendezésről beszélnek. Van azonban, aki kifogásolja az előadás túlságosan lassú menetét. Az'Újság kritikusa előadhatatlannak nevezi a darabot. 173