Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

alábbi irányelvek olvashatók: "reprezentatív osztrák színházként", "reprezentatív repertoárszínházként" kell működniük; e feladat betöltéséhez a nemzetközi művészeti vívmányok és az osztrák kultúra ápolása szolgáljanak zsinórmértékül, de tekintettel kell lenni az oktatás követelményeire, az egyes szövetségi államok színházi kultúrájának emelésére és az osztrák kultúra külföldi reprezentálására is. Nyilván e követelmények megvalósítására alakították újjá akkoriban a kulturális ügyek igazgatóságát (Direktion für kulturelle Angelegenheiten), melynek többek között a szövetségi színházak általános művészi és politikai koordinálása volt a feladata . Egy mindeddig meg nem valósult szövetségi színházi alapról (Bundestheaterfonds) szóló törvénytervezet egyébként kötelezte volna az alapot, hogy a szövetségi színházakat osztrák. nemzeti színházakkén

t működtesse /Bericht 1973/74). Hogy ez mit akar jelenteni, kiderül a hozzá fűzött kiegészítésből: "e színházak székhelye ugyan Bécs, de mint osztrák nemzeti színházakat, valamenny

i adófizető pénzéből tartják fenn őket. Ebből következően minden lehetőséget ki kell használni, hogy e színházak produkciói lehetőleg az egész lakosság számára hozzáférhetővé váljanak"; ezen felül támogatni kell a kulturális cserét a külfölddel. Az említett 1971-es szabályozás irányelveit kiegészítendő, a színházi alap tervezete (1974) többek között új közönségrétegek megnyerését tűzi ki célul. A reformok azonban azóta megtorpantak. Most új igazgató áll a Burgtheater élén, aki vehemensen, és úgy tűnik, sikerrel új_ színházat követel. De valóban ő a döntéshozó mindenben? Tudatában van-e annak, hogy sok mindenben, ami művészi célkitűzéseit szolgálja, nem ő hozza a döntéseket? Mivel a szövetségi színházi szövetségben (Bundestheater verband , 1971 előtt Bundestheaterverwaltung) egyesített szövetségi színházak (a prózai színházak közül a Burgtheater és az Akademietheater tartozik ide) gyakorlatilag 14