Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

egy dimenzióra, az előadás a drámát visszastilizálja a va2 lóság négy dimenziójára." Hegedűs szerint tehát két ellentétes irányú folyamat zajlik, de mindkettő, mivel a művészi kifejezés eszközeivel él, művészeti értéket hoz létre. Amíg azonban a dráma születésének kiindulópontja a valóság, az előadás a drámát nem életté változtatja vissza, hanem a valóság négy dimenziójára stilizálja és sajátos kifejezési eszközei segítségével - színpadi térben zajló mozgás, színészi megszólalás stb. - megtartja a művészet világában. A továbbiakban azt vizsgáljuk, vajon igaz-e az az állítás, amely szerint a színjáték teljessé teszi az írott drámát. Úgy vélem, ez a megállapítás sommás, de alapjában véve nem lehet kategorikusan elutasítani. Árnyaltabb fogalmazásra van szükség, és ehhez a dráma és a színjáték viszonyának általános vizsgálatán belül a színész és a rendező szerepére is rá kell világítanunk. A drámai szöveg sajátosságát kettős szempontból, a dráma és a színház szempontjából lehet nézni és meghatározni. Irodalmi szempontból nézve nyilvánvaló: "... a dráma hiteles és teljes, éppen azért, mert egynemű közege (...) a nyelv olyan jelrendszer, amely képes (...) teljes és totális világszerűséget felépíteni." (Bécsy Tamás). A dráma önmagában hiteles és teljes; ez azonban nem állítható, ha a drámát a színjátékhoz viszonyítjuk és a színpadi megvalósítás szempontjából vizsgáljuk. Ebben az esetben helyesebbnek tűnik, ha a dráma viszonylagos teljességérő

l beszélünk. A viszonyítás természetesen nem érinti a dráma ontológiai státuszát, világszerűségét, ugyanakkor a színházi gyakorlat számára a drámai szöveg színpadra állításánál állandó kiindulási pontot jelent, tehát nem lehet tőle eltekinteni. A drámai szöveg rendeltetése, hogy színpadi előadássá váljék, mivel végső alakját csak a színpadon nyerheti el. Itt derül ki ugyanis, hogy a drámában minden mondat a helyére került-e, hogy a szöveg a színészek szájából hogyan szól, hogy a szituációkban a szereplők élnek-e, amikor tehát a darab befo_gadása.. már ~nem az olvasásra, hanem-kizárólag a--lát-á-s-hall-fr9120