Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
élményére épül. Ezért kapcsolja össze Goethe a színszerűséget a drámai igazság fogalmával, amit csak az előadás bizonyíthat. Korábban, a manierizmus idején, a ló-17. században, Európában a kedvelt művészi formák között találjuk a tragikomédiát, a drámai formájú madrigált, a pásztorjátékot, a zenés komédiát, tehát olyan szövegeket, amelyeknek megjelenítése kifejezetten igényelte a színszerűséget, a gyors átalakulást, a díszlet- és a perspektíva-változást. A mai színházi gyakorlat azt igazolja, hogy a drámaírók darabjaikat az érdekelt színházakkal együttműködve, az előadáson közreműködő művészek igényeinek figyelembevételével készítik el. Azt a tényt, hogy a mai színházi életben az előadás meghatározó szerepet játszik a szerzői szöveg megszületésében, szemléletesen igazolja az ismert perui szerző, Mario Vargas Llosa véleménye: "Amióta első színpadi művemet megírtam, rájöttem, hogy a regényíróval ellentétben, aki alkotó mjnkájában független tud maradni, a színházi szerzőnek szerénynek kell lennie és el kell fogadnia, hogy amit csinál, az csupán egy rész az előadás gépezetén belül. Ezenkívül azt is megtanultam, amit minden színházi szerző tud, hogy az ember egyfajta nyersanyagot ad, amiből a rendező, a színészek, a látványtér vezők és a műszakiak együttműködése, fantáziája és találé, 4 konysaga révén épül fel az előadás. Szélsőségesebb véleményre jutott a lengyel S. I . VJitkiewicz, amikor azt állította, hogy a színmű azokban a pillanatokban születik meg, amikor színpadra állítják. Ezen felfogás vezet el Tadeusz Kantor lengyel rendezőhöz, akinek nézete szerint minden a "színpadi megfogalmazás (scrittura scenica)" módszerével történik, azaz "a drámát a színpadon írják". Ez nem jelenti a szöveg megsemmisítését, hanem a végleges megfogalmazással egy újabb, színházi dimenzióba helyezését. Ebben a folyamatban a "színpadi megfogalmazás" együttműködés eredményeként, a szerzői, a rendezői és a színészi munka szintéziseként képzelhető el. A fenti vélemények számos nonton összecsengenek. Lé121