Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Varsányi Péter István: Csernovits Péter színházpártoló tevékenysége

játszásra alkalmas termek /szálak, redutok/ másutt ls s vidéket já­ró társulatok rendelkezésére álltak 72 /. A magyar színházat pártolók táborában figyelhetünk fel Cser­novits Péter buzgalmára, tevékenységére. "Eme fennkölt hazafiság ­irta róla 1889-ben Véli Béla /1858-1896/ - annyival tündöklőbb, mi­vel őt a családi leszármazás és vallás oly felekezethez köté, amely a magyar nemzettől idegen szellemnek hódoltak azon időben". Kissé leegyszerűsített képlet ez igy: a származásból, a vallásból következtetni bárki várható tetteire; attól el lehet ugyan térni, akkor lesz esetünk - a jobbik változatban - "tündöklő". Caernovits Péter, mint Arad megyei ellenzéki követ az 1843-44-es országgyűlésen határozottan a magyar nyelvet hivatalos rangra emelő 1844:2. tör­vénycikkre azavazott. Megítélésűnk szerint erről a tőről fakadha­tott a magyar szinjétszás támogatásának nemes gesztusa is. Az 1830-1840-es években a Nemzeti Szinház a pesti ifjúság "elkényeztetett gyermeke" volt. A páholyoknak rendszeres vagy állan­dó látogatói közül Degré Alajos /1819-1896/ a következőkre emléke­zett: Ürményi Perenc koronaőr, Károlyi György gróf, Csekonics János, Laffert Antal báró, Karátsonyi Guido, Luko Sándor, Pákozdy Zsigmond, Csepcsányi Béla, Szucsics Károly, Pöldváry Lajosné Szita Alojzia, Simontits János és Csernovits Péter. 7 A szinháztámogatás céljá­ból 1837-ben kibocsátott részvények közül Csernovits ötöt jegy­zett 7 **/, de ott találjuk nevét a páholybérlők sorában is. Arisztok­raták, magasrangú hivatalnokok - három évadon át - 19 páholyt bé­reltek: az 1. számú, úgynevezett proszcéniumpáholy Csernovitsé volt; a páholytulajdonosok között pedig olyanok szerepelnek, mint Lónyay Gábor /23. számú/, Teleki László /27. számú/, Széchenyi István /29. számú/, Batthyány Kázmér /32. számú/; az 1840-es években Batthyány Lajos /1845 októbere és 1848 márciusa között a 28-as páholyt bérel­te/ és Eötvös József /38. sz./. Az arisztokrácia páholyéletében a szinházi előadás alkalom Is volt a társadalmi érintkezés megszerve­zéséhez. * J Csernovits Péter is ott kerülhetett közelebbi kapcso­latba a reformellenzék neves képviselőivel. Szinházszeretetét azon­ban Csernovits nemcsak Pesten élhette ki, szabadabb lehetőség nyilt számára szűkebb pátriájában, Aradon. Magyar színészek az 1840-es években csak akkor mehettek Arad­/7 / ra, mikor a német színtársulat már befejezte hat hónapos bérlet­sorozatát, ami általában a közönség anyagi áldozaterejének kimerí­tését is jelentette. A magyar vándortársulatok is csupán rövid idő­re, s nem éppen busás bevétel reményében vehették birtokukba a szin­72

Next

/
Thumbnails
Contents