Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Varsányi Péter István: Csernovits Péter színházpártoló tevékenysége

"Színészetünk egykori történetírójának kedves feladata lesz a tisztelt közönségnek érdemelt a nemzeti színészet körében méltó fényre deríteni, addig forró köszönetünk mellett leljenek jutalmat azon önérzetben, hogy hazafias s emberbaráti kötelességeknek eleget tettek" + /Játékszín! emlóny. Arad, 1861./ 1. A 19. század első felében a kultúra /főleg az irodalom/ közvetítésében, bizonyos magatartásmodellek bemutatásában, élő megjelenítésében jelentős szerepet játszott a szinház. Fest vármegye közgyűlése 1837. június 14-én vette tudomásul a szinházi részvénytársaság megalakulását, illetve fogadta el alapszabályait.''^ Augusztus 22-én megkezdhette működését a Festi Magyar Szinház, amelyet az 1840:44. törvénycikk "országoa pártolás alá" vett, azaz gyakorlatilag a nemzeti szinház rangjára emelt. A példát követve az 1840-aa években, e polgári forradalom előestéjén sorra alakultak az állandó és alkalmi vándortársulatok; épültek a színházak /Nagyszombat, Péoa, Temesvár, Sopron, Lőcse, Szatmárnémeti, Szabadka/. Szin+ Közleményünk része egy nagyobb, Csornovita Péter politikai pályájáról készült dolgozatnak. A jobb megértés érdekében közöljük életének fontosabb adatait: 1810 -ben született Máosán, régi montenegrói, illetve szerb földbirtokos családban. Politikai tevékenységét az ellenzéki Arad megyében táblabirőként kezdte, az 18431844-ea országgyűlésen már követként találjuk. 1848. április 23. és júliua 28. között Báoa-Bodrog éa Torontál megyében királyi biztoa, Temes megye főispánja. 1849 augusztusában őt is bebörtönözték, fogságából október 4-én szabadult. 1861-ben határozat-párti, 1865 és 1875 között három cikluson át ellenzéki képviaelő volt a magyar országgyűléseken. 1892-ben hunyt el a Torontál megyei Fény községben.