Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Gyárfás Ágnes: Magyarul kidolgoztatott Bárány Péter által" /Bárány Péter két drámamagyarítása/

Talált gyermek Brühl Jakab Da a Findelkind cimü szomorújátékát 1792-ben irta át /04./ magyarra. 1792 május 5-én mutatta be Kelemen Lászlé társulata /25/ Budán. A magyarítás a kor tipikus eseménye; Bárány érdeme, hogy a melodrámából vérbő vígjátékot csinált "egész sereg népéletből vett alakkal"

72

^

7

. Humorának forrása a jellem és a karakter, mely jól felépített helyzetekben esettan. "A megeredt azónoklatok világában" úttörő és bátor tett volt ez. A mü anyagi sikert is hozott a társulatnak,/

2

^

7 A múlt azázad végén Váll Béla a kor közismert vígjátékai között emliti.

/28/ A magyarítás módja Egyéni munkát végzett Önálló részletek betoldásával, e kifejezések és szavak szellemes átültetésével ás a helyzet adta humor kiaknázásával. 1« Betoldások

. Ahol tehette, Ízes mondással fűszerezte az eredeti szöveget. "Soha sem kell befalni a forró kását" - mondja a darab elején /22.

o./ a az intelem érvényes a befejezésig /A lapszám Bárány könyvére utal/. A második felvonás ötödik jelenetát teljesen átírja, meghosszabbítja. Az óbester jelleme éa élettörténeta bontakozik ki ezáltal, aki 14 évesen, analfabétán bevonul katonának, s karriert csinál. Szerencséjét nemcsak a harcmezőn, de a szalonokban való helytállás is motiválta. A hirtelenharagú, gyöngédszivü óbester mellett egészséges hajtás a fia, az európai műveltségű ifiúr, kinek hlrtelenkedését elhisszük az apa jellemének jó ismeretében. Bárány az eredetileg sematikus alakokat lélekkel, magyar virtussal töltötte meg. Bárány Brühllel együtt vallja, hogy "a nemesség csak vak szerencse", /35.o./, de jól alátámasztja, hogy e szerencse uralta világban nincs más érték az erényen kívül. 2. Kifejezések, szavak. A szóképeket, népi kiszólásokat magyar megfelelővel helyettesíti* "Elállott a malomkerék" - irja a "Da atehen die Ochsen am Berge" /4.O./ helyett. Ami Brühlnél egyszerűen "Er ware ein Narr", az nála: "Azt mondám, hogy kednek az esze a nadrágjába szállott /52.0./. Felkiáltásokban Brühl mindig a hóhért és az ördögöt emlegeti. Bárány kétszer egyet soha: kormos gondolatú, gonosz nemzetság, vén osoroszlya, szép madár, szegény pára, kutya halála, süket tőke stb. A sokszor használt Kerl=fickó helyett: bumfordi, bódi; Krakéler helyett c

ivakodó, A gazfickó nála bódi vagy süket tő-