Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Gyárfás Ágnes: Magyarul kidolgoztatott Bárány Péter által" /Bárány Péter két drámamagyarítása/

alkalmazni, mert az álruha mesebeli köntös is egyben: az első álöltözetet az igazságváró nép adta legendáiban nagy királyaira. Lázitja a drámai feszültséget, hogy Mátyás mielőtt útnak indulna, leleplezi magát Beatrix előtt. A mü végén, a versengésen találkoznak újra, ahol a színészi játékra bizta a szerző a megváltozott élethelyzet átélését és kifejezését. Szövegben nem tér ki rá. A Korvinus Mátyás

t a cenzúra eltiltotta, de már nem tudta sorompóba állítani a Mátyás király körül lengő legendák szinpadra vezető útját. Nemcsak Werthes Frigyes ötlete, hanem a korszellem sugallta a Hunyadi család megóneklését. A poziviv hős a Hunyadi nemzetség, a Zrinyi család és Nagy Lajos alakjában ölt képet és válik hatalmas népi-nemzeti összetartó erővé. A kibontakozó történettudomány az Árpád-házról is egyre többet ad az érdeklődőknek, Mátyás emlékéhez azonban nem kellett kutatni, tettei közszájon forogtak. Azok az eszmék, melyeket a felvilágosodás külföldről adaptált, a Mátyás király mintájú uralkodó vágyához kapcsolódott. A nép igazságos uralkodóját látta benne, a nemesség kifejezte lojalitását. Bárány Péter müvében e két tendencia ötvöződik általános emberi eszmékkel, az igazság, a /23/ törvényesség, jog és szabadság fogalmával. M