Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Gyárfás Ágnes: Magyarul kidolgoztatott Bárány Péter által" /Bárány Péter két drámamagyarítása/

hogy megvalósul az iskolaépítés, ezt a gondolatot erősíti. A darab mega iskoladráma, a kettősen az. Nemcsak azért, mert a tárgya iskolapolitika, hanem mert szerzője mintának iakolai színjátékot látott maga előtt. Diákkorában a piarista iakolai színjátszás hagyományain nőtt fel. Egyetemi évei alatt látogathatta a német színházat, de a magyar színpad még nem gyakorolhatott rá hatást, hiszen a dráma korábban lett kész, mint ahogy a magyar társulat elkezdte működését. Természetéé jelenség, hogy ha magyarítás is, az iskolai színjáték hatást gyakorolt a korai magyar színdarabra, hiszen szinte az egyetlen forrás volt, mely táplálhatta. Bárány Péter felvilágosult köntösben tovább adta Apáczai Caere Jánosnak az iskolák felettébb hasznos voltáról vallott nézeteit, tovább szőtte a magyar történelem azép álmait, de egy tervezetnél hatásosabb módon, drámába ötvözve őrizte meg és szerette volna továbbadni Széchenyi Perenc nemzetteremtő törekvéseit is. Szabadságfogalom E fogalom kifejtésére is a nemzeti múltban keres példát. "Midőn eleink ezt az országot meghódították, teljes szebadon élhettek volna, minden törvény nélkül, s ekkor olyanok lettek volna, mint a szolganyáj. De elméjek tanította rá, hogy a közboldogságnak, s bátorságnak /biztonságnak/ okáért törvényeket hozzanak; önként alávetek magokat, s ugy lettek szabad nemzetté." De más a törvény és más a paranca. Mátyás királlyal együtt megértjük, hogy a lázadó Ibafalva indulatai jogosak, mert a parancs formájában kapott királyi memorandum - még ha jőszándékú tervet kivan is megvalósítani sérti az emberi móltóságot, tehát korlátozza a szabadságot. Korlátok között nincs szabadság, Így maga az államvezetői stilus lehet korlátja, ha rossz és feltétele, ha jó az állampolgárok szabadságának, de legalább is egy részét képezheti. Hogy ez igy van, arra a dráma bonyodalma is utal, mivel a cselekmény szálai innen fakadnak. E szálak az állam vezetőjének felelősségéig vezetnek, aki a fejlődést biztosító törvény tisztaságát szavatolja. "Mennél szabadabb kénye szerént cselekszi azt egy nemzet amit nem parancsolnak ugyan a törvények, de tanácsolnak, javallanak; mennél több külön hasznot áldoz fel a közjónak, annál több próbáit adja a szabadságnak." /V.4/ És ellenkező esetben? A válasz a cselekményben rejlik. Vagyis, ha a törvény parancs és az állandó fejlődést nem képviseli, beszűkíti az emberi szellemet és gátolja a cselekvést. Ezáltal nem a szabadságot, hanem a sorompókat szimbolizálja. Mátyás király személye,